A növényi étrend KÖRNYEZETI HATÁSAI

HA TUDNÁD, HOGY LEHETŐSÉGED VAN DRASZTIKUSAN CSÖKKENTENI ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMOD AZÁLTAL, HOGY MÁST VÁLASZTASZ A MENÜRŐL, AMI RÁADÁSUL UGYANOLYAN FINOM – MEGTENNÉD?

Jelenleg a mezőgazdasági területek 75%-án haszonállatoknak szánt takarmányt termelünk az állatoknak, ahelyett, hogy bőségesen ellátnánk növényi táplálékkal az egymilliárd éhező embert.

Mindemellett az összes szárazföld 26%-át az állattenyésztés hasznosítja, amely a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának legalább 14 százalékáért felelős.

A népesség folyamatos növekedése és az ezzel járó fokozatosan nagyobbodó élelmiszerre való igény óriási feladatot ad az embereknek. A különböző iparágak új megoldásokon dolgoznak, hogy minél hatékonyabban és minél kevesebb veszteséggel tudjanak élelmiszert előállítani. Ilyen törekvés például a genetikailag módosított növénytermesztés, a különböző irtószerek és szintetikus trágyák fejlesztése, valamint a precíziós földművelés. 

Azonban már tisztán látható, hogy ezek nem fognak megoldást jelenteni hosszútávon, ha az emberiség nem hajlandó változtatni ékezési és életviteli szokásain. 

 

Az urbanizáció következtében a mindennapi ételek magasabb energiatartalmúak, túlfeldolgozott termékek, amelyek nagyrészt állati eredetűek. Ez nem csak a környezetre, hanem az egészségügyre is nagy nyomást helyez. 

Egy termék, szolgáltatás vagy bármilyen folyamat környezetre való hatását az úgynevezett életciklus elemzéssel lehet értékelni. Az élelmiszergyártáskor is ezt az adatot használják, többek között a következő tényezők figyelembe vételével: üvegházhatású gázok kibocsátása, termőföldhasználat, és tápanyagszennyezés. A következőkben ezen pontokat érintve kerülnek összehasonlításra a különböző élelmiszeripari termékek.

1 kcal energia a tejtermékekből, tojásból, disznóhúsból, szárnyasoktól, illetve fenntarthatóbbnak nevezett haltenyészetekből származtatva kb. 100 – 2500%-kal több, míg a marha, bárány vagy kecske felhasználásával készült termékek 2000 – 10000%-kal nagyobb mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátásáért felelősek a növény eredetű 1 kcal-val szemben.

A termőföldhasználatot figyelembe véve, 1 kcal-ra számítva hasonló a sorrend. A növénytermesztés teszi ki a földhasználat legkisebb részét, a tej- és tojáskitermelés ennek többszöröse. A sertés- és szárnyastenyésztés a tejtermékeknél 100-400%-kal több termőföld használatát követeli, míg a kérődző állatoké 2 000-10 000%-kal nagyobbat. 

Ez az óriási különbség annak köszönhető, hogy a kérődzők esetében a takarmányozástól vagy legeltetéstől az emberi fogyasztásra alkalmas ételig tartó folyamat rendkívül kis hatékonysággal zajlik, vagyis az állatok hatalmas mennyiségű táplálékot igényelnek – egyébként mesterségesen lerövidített – életük során is.

A tápanyagszennyezés vizsgálatakor azt elemzik, hogy a termelés közben mennyi tápanyag hagyja el a mezőgazdasági területet, és jut ki környezetébe. 
Ez felboríthatja az élőlények számának egyensúlyát és befolyásolhatja életkörülményeiket, vagy egyenesen káros hatást mérhet rájuk. 

Egy adag növényi termék felelős a legkisebb tápanyagszennyező kibocsátásért. A tej- és tojástermékek, sertés- és szárnyastenyészet 1000-5000%-kal, a kérődző eredetű termékek kibocsátása pedig 10 000%-kal nagyobb mértékű ennél.

Mindezek mellett szót kell ejtenünk a trágyáról. A hatalmas mennyiségben termelődő szerves anyag mára egyre komolyabb problémává válik, amely veszélyezteti a vizeket és a talajminőséget is.

Az életmódváltás nagy döntés, hiszen kulturális, vallási, és pénzügyi szempontból is feladhatja a feladatot. Azonban Földünk jövője érdekében muszáj újraalkotnunk étkezési szokásainkat azzal, hogy legalább azokat a termékeket kizárjuk a mindennapi étkezésekből, amelyek a legtöbb termőföldet és vizet veszik igénybe, valamint a leginkább felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásáért. 

Mindennap tehetünk a Föld megóvásáért a legegyszerűbb döntéseinkkel is, mint például azzal, hogy mit együnk reggelire. Minél kevesebb állati eredetű ételt fogyasztunk, törekedve a lehető legkevesebb hulladék termelésére és a lokális élelmiszerek fogyasztására, annál többet teszünk az élővilág megóvásáért.

Amennyiben mélyebben érdekel a téma, ajánljuk figyelmedbe a Cowspiracy és a Seaaspiracy c. dokumentumfilmeket, illetve a Húsatlaszt (Föld Barátai Európa és a Magyar Természetvédők Szövetsége közös kiadványa).

 

Források: