MAVEG
MIT JELENT AZ, HOGY VEGÁN?
- VEGÁN ÉLETMÓDOT
- VEGÁN SZEMLÉLET
A VEGÁN ÉLETMÓDOT AZOK AZ EMBEREK VÁLASZTJÁK, AKIK A LEHETŐ LEGKEVÉSBÉ SZERETNÉNEK ÁRTANI AZ ÁLLATOKNAK – ENNEK MEGFELELŐEN AKKORA MÉRTÉKBEN IGYEKEZNEK CSÖKKENTENI A TÖBBI FAJ HASZNÁLATÁT ÉS KIHASZNÁLÁSÁT, AMENNYIRE AZ ÉSSZERŰ, ÉS A MINDENNAPI ÉLETBEN LEHETSÉGES.
Jelenlegi társadalmunkban legtöbbünk számára a korábbiakhoz képest példátlan mértékben vált elérhetővé gyakorlatilag bármilyen fogyasztási cikk – legyen szó mindennapi használati tárgyakról, szolgáltatásokról, vagy magáról az élelmiszerről is.
Sokunkban felmerül az etikai dilemma annak kapcsán, hogy ennek a korábban elképzelhetetlen mennyiségű választási lehetőségnek vajon mi az ára mások életére nézve – és ha szembesülünk azzal, hogy ez az ár olyannyira magas, hogy elszenvedőinek súlyos károkat okoz, elkezdjük mélyebben átgondolni tetteinket és szokásainkat.
Ebből kiindulva, részben a napjainkban egyre gyorsabban terjedő információk hatására, sokan ébredtek rá a különböző állatipari gyakorlatok valóságára, és kezdtek el gondolkodni azon, hogy vajon tiszteletben kell-e tartanunk más fajok életét, illetve megilletik-e őket olyan alapvető jogok, mint a bántalmazás-mentes, és a szabad élethez, illetve az önrendelkezéshez való jog.
A VEGÁNOK SZERINT EZ A VÁLASZ IGEN.
Azonban az az eszme, amely az állatok használatának és megölésének kerülésére törekszik, nem újkeletű elgondolás, és nem a modern tömegtermelés korszakának hozadéka. Mióta írott nyoma van az emberi civilizációnak, gyakran maradtak fent olvasmányok arról, hogy vezető vallási személyiségek, tudósok, költők, valamint iránymutató gondolkodók életében – a nemzetközi és a hazai színtéren egyaránt – jelentőségteljessé válik a növényi táplálkozás, mint egyfajta tiszta, ártásmentes étkezési mód gyakorlása.
A VEGÁN SZEMLÉLET AZONBAN NEM KIZÁRÓLAG AZ ÉTKEZÉSBEN – AZAZ MINDEN ÁLLATI EREDETŰ ÉLELMISZER FOGYASZTÁSÁNAK ELKERÜLÉSÉBEN – NYILVÁNUL MEG, HANEM MINDEN OLYAN TERMÉK, SZOLGÁLTATÁS ÉS TEVÉKENYSÉG VISSZAUTASÍTÁSÁBAN IS, AMELY ÁLLATOK HASZNÁLATÁVAL JÁR.
Ilyen, például az öltözködésben a tollkabát viselésének elutasítása, szórakozás terén a vadállatokat felvonultató cirkuszi előadás bojkottálása, a tisztálkodásban az állati származékokat tartalmazó kozmetikai szerek kerülése, vagy dohányzás során az állatkísérletekkel vizsgált cigaretták helyett az alternatív termékek választása.
Az állatjogi szempontok mellett szintén a veganizmus helyességét igazoló érvként hozhatjuk fel annak előnyös környezetvédelmi, illetve az egyén egészségére gyakorolt jótékony hatásait, amelyeket számos tudományos bizonyíték támaszt alá.
SOKAKBAN FELMERÜL, HOGY VAJON NEM JÁR-E TÚL SOK LEMONDÁSSAL A VEGÁN ÉLETMÓD?
Nos, úgy véljük, a vegánok túlnyomó része egyöntetűen nemmel válaszolna erre a kérdésre – egyrészt, mert manapság szerencsére számtalan vonzó alternatíva lelhető fel a piacon az állati termékek helyettesítésére, másrészt, mert sokunknak tisztább és kielégítőbb érzést nyújt az életet és a tudatosságot választani mindennapi döntéseink során, mint mások szenvedéséhez hozzájárulni – mindezért a feltételezett “lemondás” nagyon csekély árnak tűnik.
Ha szeretnél alaposabban tájékozódni az állatok jogairól és a veganizmus filozófiájáról, ajánljuk figyelmedbe Peter Singer – Az állatok felszabadítása c. könyvét, amely az Oriold és Társai Könyvkiadónak és önkénteseink fordító munkájának köszönhetően már magyarul is elérhető. Kapható többek között a Libri és a Bookline könyváruházakban, valamint tőlünk is megveheted személyes kitelepüléseink alkalmával!
Ha vegán szeretnél lenni, de nem tudod, hogyan kezdj neki, rengeteg internetes segítség áll rendelkezésedre az informálódáshoz!
Mi is ajánlunk párat:
- Veganinja
- Vegán állatvédelem
- crueltyfreeveganbeauty
- prove
- 3ok
MAVEG
EGÉSZSÉGES A VEGÁN ÉTREND?
Sokan abban a hitben nőnek fel, hogy az állati…
Sokan abban a hitben nőnek fel, hogy az állati termékek, mint a hús, a tej és a tojás az egészséges táplálkozás nélkülözhetetlen részei. A jól megtervezett növényi alapú étrend (ezen belül az állati termékektől teljesen mentes vegán étrend is) azonban követi az egészséges táplálkozás irányelveit, és ha praktikusan és odafigyeléssel van kialakítva – minden olyan tápanyagot tartalmaz, amelyre testünknek szüksége van.
Ezt alátámasztja többek között a Brit Dietetikusok Szövetsége, az Amerikai Táplálkozási és Dietetikai Akadémia, az Ausztrál Dietetikusok Szövetsége, a Kanadai Dietetikusok Szövetsége, valamint a Pécsi Tudományegyetem Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézetének Orvosi Hetilapban közölt tanulmánya is. Ezek az állásfoglalások megerősítik, hogy a helyesen összeállított növényi étrend egészséges és kielégítő minden életkorban, valamint terhesség, szoptatás és sportolás mellett is megfelelő lehet.
A jól megtervezett vegán étrend, többek között magas rosttartalma…
A jól megtervezett vegán étrend, többek között magas rosttartalma miatt pozitívan hat az egészségre, a vízben oldódó rostok pedig igazoltan csökkentik a vér koleszterin és cukor szintjét, ennek következtében mérséklődik a szív- és érrendszeri betegségek valamint a cukorbetegség kialakulásának esélye.
Magas szénhidráttartalmú ételek a hüvelyesek, gabonafélék, zöldségek és gyümölcsök, amelyek a növényi étrend kulcsfontosságú elemei. Ezek mind magas rost és antioxidáns tartalommal rendelkeznek, amely sokféle módon befolyásolja az emésztőrendszert, számos pozitív hatást gyakorolva az egészségre.
A változatos étkezés következtében a bélflóra pozitívan változik, és ennek hatásai testszerte további pozitív egészségügyi hatásokban érzékelhetők.
Mivel a vegán étrend kizárólagosan növényi alapú összetevőkre épül, gondos tervezés esetén nagy mennyiségű antioxidánst, fitokémiai anyagokat, vitaminokat és ásványi anyagokat biztosít a szervezet számára, amennyiben az ésszerűen változatos, és bővelkedik nyers élelmiszerekben is.
Mivel néhány ételcsoport kimarad a vegán étrendből (húsok, tejtermékek),…
Mivel néhány ételcsoport kimarad a vegán étrendből (húsok, tejtermékek), ezekhez egyértelmű következmény társul. Az állati eredetű zsírokban természetesen magas mennyiségben fordulhatnak elő telített- és transzzsírok, amelyek elősegítik a szív-és érrendszeri betegségek kialakulását.
MAVEG
AMIKRE KIEMELTEN ODA KELL FIGYELNI
Fehérje
A fehérjék testünk építőkövei, emellett fontos szerepük van a fertőzések leküzdésében, az oxigén szállításában, növekedésünkben és regenerációnkban is, valamint szinte minden mozzanatát meghatározzák egészségünknek.
Hogyan jutnak elegendő fehérjéhez a vegánok? Ez a növényi táplálkozás egyik leggyakoribb kérdése. Ha változatos és kiegyensúlyozott étrendet követsz, amely ésszerűen változatos növényi ételt és megfelelő mennyiségű kalóriát tartalmaz, akkor külön odafigyelés nélkül is képes leszel kielégíteni tested fehérjeszükségletét.
Megfelelő fehérjebevitel biztosítható növényi forrásokból elsősorban hüvelyesek, gabonafélék (lehetőleg teljes kiőrlésű), magvak és diófélék kombinálásával. A növényi élelmiszerek minden, a szervezetünk számára nélkülözhetetlen esszenciális aminosavat képesek biztosítani.
B12-vitamin
Alapvető fontosságú, hogy minden vegán étrend megbízható B12-vitamin-forrást tartalmazzon, hiszen részt vesz többek között a vörösvérsejtek előállításában, az agy és idegrendszer megfelelő működésében, valamint folsav felszívódásban. Hiánya vérszegénységet és idegrendszeri károsodást okozhat.
A B12-vitamint mikroorganizmusok állítják elő. A B12-vel dúsított ételek és kiegészítők az egyetlen bizonyítottan megbízható források a vegánok számára: ilyenek lehetnek a növényi italok, krémek, sörélesztő pelyhek, pezsgőtabletták és étrendkiegészítők.
Fontos megemlíteni, hogy a baktériumok által előállított B12 vitamin túlnyomórészt szintén szupplementáció formájában kerül a haszonállatokba, és nem ők állítják elő azt.
Omega-3 és Omega-6 zsírsavak
Mindannyiunknak szüksége van némi zsírra az étrendünkben. Néhány zsírt elengedhetetlennek minősítenek, mert a testünk nem tudja őket előállítani: ezek az esszenciális α-linolénsav (Omega-3) és linolsav (Omega-6) zsírsavak.
Ha változatos és kiegyensúlyozott növényi étrendet követsz, akkor valószínűleg megoldott számodra az Omega-6 bevitele. Forrásai lehetnek a kendermag, a tökmag, a napraforgómag, és a dió.
Az elegendő Omega-3 elfogyasztása kicsit több tervezést igényelhet, azonban ez bevihető chia magból, őrölt lenmagból, kendermagból és dióból, esetleg repceolajból.
Kalcium
A kalcium segít megőrizni fogaink és csontjaink egészségét, emellett részt vesz az idegrendszer munkájában és a véralvadás folyamatában is.
Növényi étrenden fontos forrásai a teljes kiőrlésűek gabonafélék, hüvelyesek, diófélék, magvak és sötétzöld levelű zöldségek (kelkáposzta, svájci mángold, spenót, római saláta, vízitorma, répafélék).
Bizonyos növényi nyersanyagokban a kalcium hasznosulását gátló anyagok lehetnek, ezért érdemes a növényi ételek sokféle változatát beiktatni étrendünkbe.
A kalcium felszívódása D-vitamin függő, ezért érdemes e két vegyület megfelelő bevitelére együttesen figyelni.
D-vitamin
A D-vitamin megőrzi csontjaink egészségét azáltal, hogy segít szabályozni a kalcium és a foszfát mennyiségét a testünkben, valamint izmaink egészségében is szerepet játszik.
D-vitamint akkor tudunk előállítani, ha bőrünket napfény éri, ám felszívódásának mértéke bőrünkön keresztül meglehetősen sok tényezőtől függ (évszak, bőrszín, földrajzi elhelyezkedés, ruházkodás, életkor), ezért bármilyen táplálkozás esetén érdemes nem csak erre támaszkodni, hanem extra mennyiségű D-vitamint juttatni szervezetünkbe étrendkiegészítőként.
Jód
A tested jódot használ a pajzsmirigyhormonok előállításához, és ezek a hormonok testszerte fontos hatást alakítanak ki.
Vegánok számára a jódozott só, illetve az algafogyasztás lehet kiváló jódforrás. Mivel azonban az algák jódtartalma jelentősen eltér (egyes fajták akár mérgező mennyiségeket tartalmazhatnak), az algák jódtartalmáról érdemes korábban tájékozódni.
Szelén
A szelén számos olyan fontos enzim része, amelyek felgyorsítják a testünkben zajló reakciókat.
Bár a lencse, a borsó, a csicseriborsó és a gomba fontos növényi szelénforrások, állati termékek mellőzésével figyelnünk kell az elégséges bevitelre. A talaj változó szeléntartalma nagymértékben befolyásolja a termesztett ételek szeléntartalmát világszerte, ezért mindannyiunk számára előnyös lehet a szelén kiegészítés. A szelénnek kiváló forrása a brazildió.
Vas
A vashiány a leggyakoribb tápanyaghiány a világon, amely sajnálatos, mivel fontos szerepet játszik a légzésben, immunfunkciókban, kognitív fejlődésben és az anyagcserében is.
A jó hír az, hogy a tévhitekkel ellentétben vegán étrenddel is biztosítható a szükséges vasmennyiség, mert rengeteg növényi étel tartalmaz megfelelő mennyiségben vasat. A hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonafélék, diófélék, aszalt gyümölcsök, magvak és sötétzöld levelű zöldségek mind viszonylag magas vastartalmúak.
Fontos tudni, hogy a teában, kávéban, borban és oregánóban található vegyületek, szójafehérjék, fitinsav a teljes kiőrlésűekben, valamint egyéb ásványi anyagok túlzott bevitele gátolhatja a vas felszívódását. Azonban a C-vitamin jelentősen fokozza a növényi élelmiszerekből bevitt vas felszívódását, ennek elegendő bevitele elősegítheti a megfelelő felszívódást.
Cink
Testünknek sokféle funkció ellátásához van szüksége cinkre, beleértve a fertőzés elleni küzdelmet és a növekedést is. Változatos és kiegyensúlyozott vegán étrend követésével bevihető a szükséges cink mennyiség. Fő forrásai a teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyesek, diófélék és magvak.
A gabonafélékben található fitinsav csökkentheti mind a vas, mind a cink felszívódásának mértékét.
Ám a kenyér hosszan tartó erjesztése, a bab és a magvak csíráztatása, fermentált szójakészítmények fogyasztása (tempeh, miszo) potenciálisan csökkentheti a fitinsav negatív hatását a cink felszívódására. Külső pótlása ezáltal nem feltétlenül válik szükségessé.
MAVEG
MIRE FIGYELJÜNK, HA VÁSÁROLNI MEGYÜNK?
Alapételeink nagy része eredetileg vegán. Ebbe tartozik szinte minden…
Alapételeink nagy része eredetileg vegán. Ebbe tartozik szinte minden kenyér, tészta, zöldség és gyümölcs, legyen az szárított, fagyasztott vagy konzerv.
Az állati eredetű termékek többségének már elérhető vegán verziója is. Különböző ízesítésű joghurtok, többféle formában megtalálható sajt-helyettesítők, és számtalan növényi alapú tej könnyíti meg és színesíti a vegán életmódot választók mindennapjait. A fagyasztókban falafel, burgerek, pizzák, hús nélküli „darált hús” és virslik gyorsíthatják meg az ebéd vagy vacsora elkészítését. További számtalan terméknek, mint a csokoládénak, fagylaltnak, majonéznek, vajnak vagy éppen a különböző feltéteknek is elérhető már vegán változata.
VEGÁN A TERMÉK?
Sok gyártó szerencsére már feltünteti azt, ha vegán terméket kínál. Ez külön jelzéssel vagy cruelty-free felirattal jár, azonban a második esetben érdemes átszaladni az összetevőlistán is, hiszen ez csak annyit jelent, hogy a termék nem volt tesztelve állatokon, ám továbbra is találhatunk benne állati eredetű anyagokat.
Fontos még figyelni arra, hogy a vegetáriánus és a vegán jelzés hasonló lehet, ezért menj biztosra, és nézd meg közelebbről is! Amennyiben nincs jelen a csomagoláson a vegán szimbólum, vagy csak meg szeretnél győződni róla, hogy semmiképpen sem tartalmaz állati eredetű anyagot, ismerkedj az összetevőkkel. A listát megtalálhatod a csomagoláson, amelyen kötelező feltüntetni az allergéneket is.
Ha online vásárolsz, az oldalon vagy a termékre külön rákeresve meg fogod találni, hogy miket tartalmaz pontosan. Aminek kerülésére fordíts extra figyelmet, az a tojás, tej, laktóz, tejfehérje, savó1, kazein, kollagén, elasztin, keratin, zselatin, aszpik, méz, propolisz, méhpempő, sellak, állati D3 vitamin (halolaj), albumin, pepszin, E120 színezék, illetve E441, E542, E901, E904, E913, E910, E920, E921. Ez a lista hosszúnak tűnhet, ám ez nem csak ételek, hanem a sminkek és más termékek összetevőit is lefedi.
A gyártók kötelessége, hogy feltüntessék az allergén anyagokat akkor is, ha magában a készítményben nem, de ugyanabban az üzemben megtalálhatóak ezek az anyagok – ez a „nyomokban …-t tartalmaz(hat)” felirat magyarázata. Ez nem jelenti azt, hogy az áru nem vegán, csak annyit, hogy nem vegán termékeket is gyártó üzemben készült, így keresztszennyeződhet.
MAVEG
VEGÁNKÉNT EGYÉRTELMŰ SZÁMUNKRA, HOGY NEM FOGYASZTUNK ÁLLATI EREDETŰ ÉLELMISZEREKET.
DE MI A HELYZET A BŐRÜNKÖN VISELT RUHÁKKAL ÉS KIEGÉSZÍTŐKKEL?
SAJNOS AZ ÁLLATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL KÉSZÜLT ÖLTÖZKÖDÉSI ALAPANYAGOK ELKÉSZÍTÉSE UGYANÚGY HOZZÁJÁRUL SZENVEDÉSÜKHÖZ ÉS HALÁLUKHOZ, MINT A HÚSIPARI TERMÉKEK – SŐT, EZEK AZ IPARÁGAK GYAKRAN KÉZ A KÉZBEN JÁRNAK. TÉVHIT PÉLDÁUL, HOGY A HÚSIPAR MELLÉKTERMÉKEKÉNT A BŐR EGY MÁR AMÚGY IS ELHULLOTT ÁLLAT TESTÉRŐL KERÜL HOZZÁNK, EZÉRT ANNAK MEGVÁSÁRLÁSA SEMMILYEN HATÁSSAL NINCSEN A KÍNÁLATRA. VALÓJÁBAN A BŐRTERMÉKEK VÁSÁRLÁSÁVAL A HÚSIPAR MŰKÖDÉSÉT TESSZÜK GAZDASÁGOSABBÁ, ÉS JELENTŐS MÉRTÉKBEN GAZDAGÍTJUK ANNAK ÉRDEKELTJEIT.
Manapság egyre kevésbé divatos a szőrmehordás, amelynek állatkínzó módszereit a nem vegánok is nagy számban ellenzik. Számos neves divatház jelentette be továbbá eddig is, hogy ezentúl nem használ bőrt és egyéb állati anyagokat kreációi megalkotásakor.
Bővebb információt a szőrmeiparról a Magyar Szőrmeellenes Liga weboldalán találsz.
MILYEN ANYAGOKAT KERÜLJÜNK, HA RUHÁT VAGY KIEGÉSZÍTŐT VÁSÁROLUNK?
- Zabpehely – reggelire, palacsintáknak, sós és édes ételeknek, zabtejnek
- Tofu – bármilyen ételhez hozzáadható, krémnek elkészíthető, magas fehérje tartalmú
- Hüvelyesek – száraz vagy konzerv, akár süteményekbe, kenyérre kenhető krémhez vagy tésztákhoz, burgerekhez, levesekbe
- Fagyasztott zöldségek, gyümölcsök – hosszú szavatosságú termékek
- Friss zöldségek, gyümölcsök – egyik legegészségesebb ételcsoportunk
- Dió-, mogyorófélék, magvak – sok ételhez hozzáadható, pirítva, vaj vagy krém formájában, vagy akár nyersen is, magtejhez
- Tésztafélék, gabonafélék, rizs, kuszkusz, quinoa, kenyér – sokáig eláll, számtalan étel alapja
- Sörélesztőpehely – magas tápanyagtartalom, sajthatású ízt ad az ételeknek
MAVEG
A NÖVÉNYI ÉTREND KÖRNYEZETI HATÁSAI
Jelenleg a mezőgazdasági területek 75%-án haszonállatoknak szánt takarmányt termelünk…
Jelenleg a mezőgazdasági területek 75%-án haszonállatoknak szánt takarmányt termelünk az állatoknak, ahelyett, hogy bőségesen ellátnánk növényi táplálékkal az egymilliárd éhező embert.
Mindemellett az összes szárazföld 26%-át az állattenyésztés hasznosítja, amely a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának legalább 14 százalékáért felelős.
A népesség folyamatos növekedése és az ezzel járó fokozatosan…
A népesség folyamatos növekedése és az ezzel járó fokozatosan nagyobbodó élelmiszerre való igény óriási feladatot ad az embereknek. A különböző iparágak új megoldásokon dolgoznak, hogy minél hatékonyabban és minél kevesebb veszteséggel tudjanak élelmiszert előállítani. Ilyen törekvés például a genetikailag módosított növénytermesztés, a különböző irtószerek és szintetikus trágyák fejlesztése, valamint a precíziós földművelés.
Azonban már tisztán látható, hogy ezek nem fognak megoldást jelenteni hosszútávon, ha az emberiség nem hajlandó változtatni ékezési és életviteli szokásain.
Az urbanizáció következtében a mindennapi ételek magasabb energiatartalmúak, túlfeldolgozott…
Az urbanizáció következtében a mindennapi ételek magasabb energiatartalmúak, túlfeldolgozott termékek, amelyek nagyrészt állati eredetűek. Ez nem csak a környezetre, hanem az egészségügyre is nagy nyomást helyez.
Egy termék, szolgáltatás vagy bármilyen folyamat környezetre való hatását az úgynevezett életciklus elemzéssel lehet értékelni. Az élelmiszergyártáskor is ezt az adatot használják, többek között a következő tényezők figyelembe vételével: üvegházhatású gázok kibocsátása, termőföldhasználat, és tápanyagszennyezés. A következőkben ezen pontokat érintve kerülnek összehasonlításra a különböző élelmiszeripari termékek.
1 KCAL ENERGIA A TEJTERMÉKEKBŐL, TOJÁSBÓL, DISZNÓHÚSBÓL, SZÁRNYASOKTÓL, ILLETVE FENNTARTHATÓBBNAK NEVEZETT HALTENYÉSZETEKBŐL SZÁRMAZTATVA KB. 100 – 2500%-KAL TÖBB, MÍG A MARHA, BÁRÁNY VAGY KECSKE FELHASZNÁLÁSÁVAL KÉSZÜLT TERMÉKEK 2000 – 10000%-KAL NAGYOBB MENNYISÉGŰ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZ KIBOCSÁTÁSÁÉRT FELELŐSEK A NÖVÉNY EREDETŰ 1 KCAL-VAL SZEMBEN.
A termőföldhasználatot figyelembe véve, 1 kcal-ra számítva hasonló a sorrend. A növénytermesztés teszi ki a földhasználat legkisebb részét, a tej- és tojáskitermelés ennek többszöröse. A sertés- és szárnyastenyésztés a tejtermékeknél 100-400%-kal több termőföld használatát követeli, míg a kérődző állatoké 2 000-10 000%-kal nagyobbat.
A tápanyagszennyezés vizsgálatakor azt elemzik, hogy a termelés közben mennyi tápanyag hagyja el a mezőgazdasági területet, és jut ki környezetébe.
Ez az óriási különbség annak köszönhető, hogy a kérődzők esetében a takarmányozástól vagy legeltetéstől az emberi fogyasztásra alkalmas ételig tartó folyamat rendkívül kis hatékonysággal zajlik, vagyis az állatok hatalmas mennyiségű táplálékot igényelnek – egyébként mesterségesen lerövidített – életük során is.
Ez felboríthatja az élőlények számának egyensúlyát és befolyásolhatja életkörülményeiket, vagy egyenesen káros hatást mérhet rájuk.
Egy adag növényi termék felelős a legkisebb tápanyagszennyező kibocsátásért. A tej- és tojástermékek, sertés- és szárnyastenyészet 1000-5000%-kal, a kérődző eredetű termékek kibocsátása pedig 10 000%-kal nagyobb mértékű ennél.
Mindezek mellett szót kell ejtenünk a trágyáról. A hatalmas mennyiségben termelődő szerves anyag mára egyre komolyabb problémává válik, amely veszélyezteti a vizeket és a talajminőséget is.
Források:
AZ ÉLETMÓDVÁLTÁS NAGY DÖNTÉS, HISZEN KULTURÁLIS, VALLÁSI, ÉS PÉNZÜGYI SZEMPONTBÓL IS FELADHATJA A FELADATOT. AZONBAN FÖLDÜNK JÖVŐJE ÉRDEKÉBEN MUSZÁJ ÚJRAALKOTNUNK ÉTKEZÉSI SZOKÁSAINKAT AZZAL, HOGY LEGALÁBB AZOKAT A TERMÉKEKET KIZÁRJUK A MINDENNAPI ÉTKEZÉSEKBŐL, AMELYEK A LEGTÖBB TERMŐFÖLDET ÉS VIZET VESZIK IGÉNYBE, VALAMINT A LEGINKÁBB FELELŐSEK AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁÉRT.
Mindennap tehetünk a Föld megóvásáért a legegyszerűbb döntéseinkkel is, mint például azzal, hogy mit együnk reggelire. Minél kevesebb állati eredetű ételt fogyasztunk, törekedve a lehető legkevesebb hulladék termelésére és a lokális élelmiszerek fogyasztására, annál többet teszünk az élővilág megóvásáért.
Amennyiben mélyebben érdekel a téma, ajánljuk figyelmedbe a Cowspiracy és a Seaaspiracy c. dokumentumfilmeket, illetve a Húsatlaszt (Föld Barátai Európa és a Magyar Természetvédők Szövetsége közös kiadványa).
- How do dietary choices affect the environment? The nitrogen footprint of the European Union and other dietary options
- Contribution of different life cycle stages to the greenhouse gas emissions associated with three balanced dietary patterns
- The Diet, Health, and Environment Trilemma
- Carbon footprint and nutritional quality of different human dietary choices
- Less is More: Reducing meat and dairy for a healthier life and planet, Greenpeace International
MAVEG
AZ ÁLLATKÍSÉRLETEKRŐL
Egyes becslések szerint évente 500 000 000 állaton végeznek állatkísérleteket. Az esetek többségében kutyákon, csimpánzokon, egereken, patkányokon és nyulakon tesztelnek, de előfordulhat az is, hogy halakon, lovakon, madarakon vagy macskákon végzik a kísérleteket, az esetek 70-80%-ában mindenféle érzéstelenítés nélkül.
Mindeközben az állatkísérletekre hagyatkozni nem csak állatkínzással jár, az emberekre is káros lehet, hiszen minden faj máshogy reagál a különböző hatásokra: még az egér és patkány között is akkora a különbség, hogy az esetek körülbelül 40-43%-ában eltérő reakciókat mutatnak különböző anyagokra, kezelésekre. Ha most belegondolunk, mekkora különbség van az emberek és más fajok között, mindjárt megkérdőjelezzük ezen módszer sikerességét. Az AFDA (American Food and Drug Administration) és a National Institutes of Health adatai alapján 100 állatkísérleten megfelelt gyógyszerből 95 megbukik az emberi tesztek során. Ha annak az elbukott 95 kutatásnak, meg az addig el sem jutott több százezer kísérletnek az összegét az alternatív módszerekre költenék, sokkal előrébb járna már az orvostudomány, és nem egy ilyen megbízhatatlan módszeren múlna több millió, de talán inkább milliárd emberi és állati élet.
Hiszen ez a rossz sikerességi arány nem csak felesleges állati áldozatokkal jár, az emberekre is veszélyes lehet. Emlékezzünk arra a nemrégiben történt franciaországi gyógyszertesztre (a Bialra), ami az állatkísérleteken megfelelt, de az önkéntesek egy része számára halálos/maradandó következményekkel járt, miközben hónapokkal korábban állatokon – többek között csimpánzokon – tesztelték az adott gyógyszert és hatékonynak bizonyult. Vagy a 2006-os Elephant Man Drug Test esetre, amikor az állatokon végzett sikeres és felesleges (kiváltképpen kegyetlen) tesztek után az önkéntesek közül többen az intenzív osztályra kerültek különböző életveszélyes tünetekkel, és volt olyan alany, aki az ujjperceit és a lábujjait is elvesztette ennek következtében. Vagy említsük meg azt a korábbi kísérletet (Thalidomide teszt), aminek hatására a kismamáknak szánt reggeli rosszullétet csökkentő gyógyszer szedésekor tucatjával születtek végtag nélküli gyermekek. Mindezekből az esetekből és az állati tesztek alacsony sikerességi rátájából is nagyon jól látszik, hogy semmi értelme ezeknek.
Mindazok mellett, hogy az önkénteseken való tesztelést veszélyessé teszik az állatkísérletek, még annak is fennáll a veszélye, hogy az emberek számára hasznos hatóanyagokat azért nem használnak, mert azok az állatok számára toxikusnak bizonyultak, így akár hasznos és valóban működő anyagok és gyógymódok mellett is elmehet a tudomány. Miközben többek között a leghatásosabb HIV gyógyszereket (ma már akár gyermekük is születhet), vagy az égési sérüléseket szenvedettek bőrrehabilitációs gyógymódját mind állatok nélkül, alternatív módszerekkel fejlesztették ki.
ALTERNATÍV MÓDSZEREK
A Safer Medicines Trust kutatóintézet 2012-ben publikált egy tanulmányt, amely szerint a gyógyszeripari állatkísérletek több kárt okoznak, mint amennyi hasznukat látjuk, éppen ezért az alternatív megoldások előnyben részesítését szorgalmazták.
MIK EZEK A MÓDSZEREK?
Az In Vitro tesztelés, amikor szerveket, szöveteket, sejteket, sejtalkotókat vagy biomolekulákat az élő szervezeteken kívül vizsgálnak. Ilyenkor kevesebb változóval kell számolniuk a kutatóknak, ezért ez a módszer könnyebben értelmezhető és olcsóbb, viszont összetett elemzésekre nem minden esetben alkalmas. Ehhez hasonló a kozmetikai és bőrgyógyászati tesztelések során használt laboratóriumokban, mesterségesen előállított bőrszövet, az EpiSkin. Az EpiSkin, ami emberi bőrsejtekből áll, lehetővé tesz minden olyan tesztelést, amely során értékelhető és megfelelő mennyiségű és minőségű információ gyűjthető be a reakciókról.
A számítógépes (in silico) modellezés során a kísérlet számítógépes szimuláció segítségével történik. Ez sokkal gyorsabb, mint a többi módszer, hiszen akár percek alatt szimulálható egy betegség kialakulása, ami más esetben hónapokat vehetne igénybe. Azonban a biológia feltáratlan területei akadályozhatják a tökéletes megvalósulását. Azonban a már meglévő adatokból és tudományos tények alapján rengeteg információt szerezhetünk. Például ennek a módszernek a köszönhetően, egy „EADock” fehérjedokkoló-algoritmus segítségével találták meg a kutatók 2012-ben egy rákos viselkedéssel kapcsolatos enzim potenciális gátlóit 50%-os sikerességgel.
A „microdosing” során pedig csekély mennyiségű hatóanyagot adagolnak önkénteseknek, és különböző módszerekkel nyomon követik ezeknek az anyagoknak a testükre gyakorolt hatását.
ÁLLATKÍSÉRLETEK MAGYARORSZÁGON ÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN
Ugyan Magyarországon nem kiemelkedő az állatvédelem helyzete, illetve annak törvényi szabályozása és betartatása, az állatkísérletekkel kapcsolatban az élmezőnyben járunk. Európában az elsők között tiltottuk be a kozmetikai termékek, a hadászati eszközök és az egyéb élvezeti cikkek tesztelését az állatokon (az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény értelmében). Emellett a NÉBIH információi alapján 2008-tól 2015-ig körülbelül 60%-kal csökkent az itthon végzett állatkísérletek száma.
Az EU működéséről szóló szerződés 13. cikke szerint „az Unió és a tagállamok teljes mértékben figyelembe veszik az állatok mint érző lények kíméletére vonatkozó követelményeket”. Így az Európai Unióban 2004-től tilos a kozmetikai késztermékeket állatokon tesztelni.
2009-től pedig hatályba lépett a tilalom (1223/2009/EK), miszerint a kozmetikai késztermékeket és az összetevőket is tilos állatokon tesztelni. Ez alól pár évig még kivételt képeztek a hosszú távú toxikológiai kockázattal járó kozmetikai összetevők (például hajfestékek allergén hatóanyagai). A teljes tilalom a kozmetikai célú tesztelésre 2013. március 11-én lépett hatályba.
Emellett a 2010/63/EU irányelv, amely a kísérleti és tudományos célokra felhasznált állatok védelmét hivatott biztosítani, kimondja, hogy az állatok felhasználása kizárólag akkor megengedett, ha a kísérlet más kutatási módszerrel nem helyettesíthető, emellett a lehető legkevesebb állatnak okozhatnak a lehető legkevesebb fájdalmat. Ezek alapján a jogszabályban teljes mértékben érvényesül a 3R elve (replacement, reduction és refinement), amit a magyar szakirodalom 3CS elvének is fordít (cserél, csökkent, csillapít).
Az Európai Unió jogalkotói belátták, hogy az állatkísérletek végzése nem megbízható, emellett idejétmúlt és kegyetlen, ezért az alternatív módszerek kutatására és fejlesztésére 2007-2013 között több mint 250 millió eurót fordított az EU.
2013-ban a NATO tagállamai is megtették az első lépéseket az állatkísérletek megszüntetéséért egy erre vonatkozó egyezmény aláírásával. Bár a hadiiparra jellemző “top secret” besorolás miatt nagyon nehéz adatokkal szolgálni, egyes becslések szerint a hadi kísérletek száma, illetve azok kegyetlensége nagyban túlmutat a kozmetika-, és a gyógyszeripar által elvégzett tesztekén.
Az egyezményt a 28 tagállamból 23-an írták alá, köztük Magyarország is. Sajnos ennek ellenére a Magyar Honvédség 2016. július 7-én a Pest megyei Táborfalván lőtéri gyakorlatot tartott, ahol 85 malac életét vették el különféle sebészeti eljárásokban.
Az egyezményt nem írta alá Dánia, Norvégia, USA, Kanada és Nagy-Britannia.
ERKÖLCSI ÉS ETIKAI TÉNYEZŐK
Az emberi jogok elismerésének és kialakulásának alapja az a felismerés, miszerint egyáltalán nem igazságos egy csoport érdekeit elismerni és támogatni, miközben egy másikét következetesen figyelmen kívül hagyjuk, esetleg elnyomjuk a kivételezett csoport érdekében. Mivel az emberekhez hasonlóan, az állatok is érző lények, semmivel sem kevésbé érzőbbek, mint mi, és hozzánk hasonlóan ugyanúgy élni szeretnének és biztonságban szeretnének lenni, ezért egyértelmű, hogy az életük és testi épségük védelmével kapcsolatban nem lehet különbséget tenni az emberek és az állatok ilyen jogai között.
Az állatkísérletek esetében az emberek a kísérleti állatok szabadságához és életéhez, testi épségéhez kapcsolódó jogokat következetesen elnyomják, és fájdalmat, szenvedést okoznak az állatoknak, miközben elveszik azok szabadságát és az életüket. Ugyanúgy, ahogy nincs jogunk gyerekeken vagy visszamaradott szellemi képességekkel rendelkezőkön kísérleteket végezni, csak azért, mert nincsenek azon a szellemi szinten mint mi, úgy ez az állatok esetében is helytelen. Ugyanígy, ahogy nem lenne jogunk erre a célra „tenyésztett embereken” kísérleteket végezni, úgy nem jogos azzal érvelni az állatkísérletek mellett, hogy ezek az állatok ezért vannak tenyésztve, hiszen nem lesznek ettől kevésbé érző lények. És ez ugyanúgy etikátlan lenne akkor is, ha ehhez a többségnek érdeke fűződne.
Az állatoknak érdekük fűződik az életük folytatásához, a testi épségükhöz és a szabadságukhoz, és amikor mi ezektől megfosztjuk őket, akkor az őket etikailag megillető jogaikat sértjük, még ha nem is a klasszikus, jogi értelemben véve, hiszen nem használhatunk ki más érző lényeket, és nem okozhatunk nekik fájdalmat csak azért, mert az számunkra előnyös.
ÖSSZEGZÉS
Becslések szerint évente több száz millió állaton végeznek állatkísérleteket, az esetek 70-80%-ában mindenféle érzéstelenítés nélkül, hiszen sokszor ez is fontos részét képzi a kutatásoknak és befolyásolná az eredményt.
Átlagosan 100 állatkísérleten megfelelt gyógyszerből 95 megbukik az emberi tesztek során, hiszen minden faj máshogy reagál a különböző hatásokra. Emellett pedig több ma is működő gyógymódot, felfedezést köszönhetünk az egyre jobban meghatározó és teret hódító alternatív kutatási módoknak. Mindezek miatt erkölcsileg mindenképpen megkérdőjelezhető az állatkísérletek végzése és támogatása.
Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Szegedi Tudományegyetem által közölt adatok alapján az emberiség saját érdekében több célból is felhasználja az állatokat: az általunk fel- és kihasznált állatok 95%-a táplálkozási célra van tenyésztve, míg tudományos kutatásokra összesen csak 0,3%-ot használ az emberiség.
A maradék 4,7%-ot pedig az állatkertekben élő, illetve házi-kedvencként tartott állatok teszik ki. Éppen ezért, ha a nem-humán állatok kihasználása ellen hatékonyan akarunk tenni, nem csak a neszesszerünkben, a gyógyszeres fiókunkban vagy a tisztítószeres polcainkon kell változtatnunk, hanem bizony a hűtőszekrényünk és kamránk tartalmán és szabadidős tevékenységeinken is.
VEGÁN A TERMÉK?
Sok gyártó szerencsére már feltünteti azt, ha vegán terméket kínál. Ez külön jelzéssel vagy cruelty-free felirattal jár, azonban a második esetben érdemes átszaladni az összetevőlistán is, hiszen ez csak annyit jelent, hogy a termék nem volt tesztelve állatokon, ám továbbra is találhatunk benne állati eredetű anyagokat.Fontos még figyelni arra, hogy a vegetáriánus és a vegán jelzés hasonló lehet, ezért menj biztosra, és nézd meg közelebbről is!
Amennyiben nincs jelen a csomagoláson a vegán szimbólum, vagy csak meg szeretnél győződni róla, hogy semmiképpen sem tartalmaz állati eredetű anyagot, ismerkedj az összetevőkkel. A listát megtalálhatod a csomagoláson, amelyen kötelező feltüntetni az allergéneket is.
Ha online vásárolsz, az oldalon vagy a termékre külön rákeresve meg fogod találni, hogy miket tartalmaz pontosan. Aminek kerülésére fordíts extra figyelmet, az a tojás, tej, laktóz, tejfehérje, savó, kazein, kollagén, elasztin, keratin, zselatin, aszpik, méz, propolisz, méhpempő, sellak, állati D3 vitamin (halolaj), albumin, pepszin, E120 színezék, illetve E441, E542, E901, E904, E913, E910, E920, E921. Ez a lista hosszúnak tűnhet, ám ez nem csak ételek, hanem a sminkek és más termékek összetevőit is lefedi.
A gyártók kötelessége, hogy feltüntessék az allergén anyagokat akkor is, ha magában a készítményben nem, de ugyanabban az üzemben megtalálhatóak ezek az anyagok – ez a „nyomokban …-t tartalmaz(hat)” felirat magyarázata. Ez nem jelenti azt, hogy az áru nem vegán, csak annyit, hogy nem vegán termékeket is gyártó üzemben készült, így keresztszennyeződhet.
Ha szeretnél jobban elmélyedni a témában, ajánljuk a Cruelty Free Beauty Blogot.
Fotók: peta.de, EpiSkin, pixabay.com
MAVEG
ÁLLATKERTEK
A köztudatban a veganizmus sokszor, mint táplálkozási forma jelenik meg, a valóságban azonban nem merül ki abban, hogy mit eszünk és mit nem.
A veganizmus lényege az állathasználat elkerülése, az állathasználat pedig a táplálkozáson kívül az élet számos más területén is megjelenhet – sokszor olyan első pillantásra ártalmatlannak tűnő területen, mint az emberek szórakoztatását szolgáló intézmények: például állatkertek, cirkuszok, akváriumok, lovaglás.
Ezen intézmények közös jellemzője, hogy az állatokat nem érző élőlényeknek, hanem profitot termelő eszközöknek tartják. Legyen bármilyen szép köntösbe csomagolva, az alapelv mindig az állatok tárgyiasítása lesz.
Nem kell ahhoz feltétlenül vegánnak lenni, hogy megforduljon a fejünkben egy állatkertben járva, vajon jó lehet-e annak az állatnak az egész életét ugyanazon négy fal közé beszorítva, rácsok mögött leélnie a szabadság helyett. Nem ritka eset, hogy fogságban tartott állatok a depresszió jeleit kezdik mutatni, vagy ingerültnek, frusztráltnak tűnnek.
Régebbi időkben, az állatkertek terjedésének kezdeteikor nem kellett felelősségteljesen hangzó indokokat kitalálni, amivel igazolják az állatkertek létjogosultságát. Elég volt annyi érv, hogy izgalmas, érdekes és jó szórakozást nyújt. Manapság, amikor megtehetjük, hogy érzékenyebbek vagyunk a velünk együtt élő élőlények sorsára, jogaira, muszáj megindokolni, hogy miért szükségesek az állatkertek, és hogy végül is milyen jó szolgálatot tesznek az állatoknak, a természetnek. Nézzük meg ezeket az érveket!
FAJFENNTARTÁS
A legtöbb állatkert nincs kapcsolatban olyan vadvédelmi programokkal, amelyeknek célja az egyes állatfajok egyedszámának növelése és szabadba való visszahelyezése. A szaporítás inkább az állatkertek és cirkuszok igényeinek kiszolgálására történik, és leginkább kereskedelmi és gazdasági okai vannak.
Előfordulhat, hogy az állatkert nem képes elég nagy egyedszámot tartani ahhoz, hogy elegendően változatos génkészletet biztosítson a faj gondozásához.
Egyes állatfajok az élőhelyeik (sokszor ember okozta) pusztulása miatt a kihalás szélére sodródnak. Az állatkertek ilyenkor mondhatják, hogy ha ők nem lennének, kipusztulna a faj. Ez azonban a legtöbb esetben egy megnyugtató tévképzet csupán. Azt eredményezi, hogy a tulajdonképpeni fajírtás terhe nélkül tovább lehet pusztítani az élőhelyeket, hiszen a probléma kínos része meg van oldva, a faj megmarad. Azonban élőhely nélkül ezek az állatok sosem fognak visszakerülni a természetbe, örökké fogságban fognak élni, a faj nem kerül tényleges biztonságba. Tehát ez ilyen formában nem jelent valódi megoldást a problémára.
Emellett a teljes fajpopulációra vonatkozó esetleges előnyök nem kompenzálják azokat az állatokat, akik az állatkertekben kénytelenek leélni az egész életüket.
ISMERETTERJESZTÉS
Sokszor az állatkertek oktatási jellegével érvelnek: nélkülük a gyerekek nem találkozhatnának távoli vidékeken élő, ritka állatokkal.
A mai technológiának hála rengeteg egyéb módon meg lehet ismertetni a gyerekekkel az élővilágot, képekkel, videókkal, 3D-s filmekkel. Egy élőlény egész életen át tartó fogságban tartása, fajtársaitól, élőhelyétől való elszakítása elfogadható ár-e azért, hogy gyermekünk körülbelül 5 percre láthassa élőben?
Azon is elgondolkodhatunk, hogy sok gyermek többet tud a dinoszauruszokról, mint a ma élő állatok zöméről, mivel pontosan elegendő elérhető információ áll rendelkezésükre ehhez.
Amikor állatkertbe váltunk jegyet, a pénzünkkel finanszírozzuk azt a rendszert, amelyben az állatok továbbra is birtokolható, jogokkal nem rendelkező javak maradnak, amiket saját kedvére zsákmányolhat ki az ember.
LOVAGLÁS
A lovaglás esetében nem feltétlenül van szó arról, hogy az állat szenved, hiszen sok lótulajdonos nagy figyelmet fordít az állat jólétére, törődik vele.
Azonban maga az a tény vet fel erkölcsi problémákat, hogy egy másik lényt kizárólag a saját szórakoztatásunkra, önös érdekből használunk, és ezzel tulajdonképpen kizsákmányolunk. Ez a vegán álláspont alapján nem elfogadható.
Egy másik érző lényt saját tulajdonunknak nevezni és kedvünk szerint használni, valamint kisebb nagyobb mértékben kizsákmányolni teljesen ellene megy az állatjogi szempontoknak. Amikor lovagolni megyünk, akkor is azért fizetünk embereknek, hogy használhassunk egy állatot.
Játsszunk el a gondolattal, ha a lovakat nem tudná az ember semmire használni, nem lovagolhatna, nem kocsikázhatna vele, akkor vajon mennyien gondoskodnának ekkora „odaadással”, önzetlenül róluk? Valószínűleg jóval kevesebben.
A mentett állatok tartása úgy, hogy azok semmilyen szinten nincsenek kizsákmányolva, tehát semmilyen hasznot nem termeltetünk velük, és tudjuk biztosítani számukra a megfelelő életkörülményeket, teljességgel elfogadható. Azonban az állatok akkor sem a tulajdonaink, hogy teljes kontrollt és uralmat gyakoroljunk felettünk, hanem olyan társaink, akikkel szimbiózisban élhetünk a Föld nevű bolygón.
TÉNYEK ÉS TÉVHITEK A CIRKUSZRÓL
A cirkusz szó hallatán bámulatos akrobatákról, bukdácsoló bohócokról és egzotikus állatokról jelennek meg képek legtöbbünk fejében. Azonban míg az emberi szereplők választásuk szerint dolgoznak a cirkuszban, az állatokat kényszerítik, hogy részt vegyenek az előadásban.
TÉVHIT #1: A TÖRVÉNYEK MEGKÖVETELIK, HOGY A CIRKUSZBAN TARTOTT ÁLLATOKAT JÓL TARTJÁK.
Tény: Az a kevés törvény ami létezik, túlságosan homályos és aligha van betartatva.
A vadállatokat mesterséges környezetben olyan munkára kényszerítik, ami teljesen idegen a természetüktől. Ésszerű lenne azt feltételeznünk, hogy vannak legális védelmi intézkedések az állatok oltalmazásának érdekében, akik igencsak megsínylik a bezártságot. Noha létezik néhány ilyen jellegű törvény, de ezek nem kellőképpen specifikusak és nincsenek megfelelően végrehajtva.
TÉVHIT #2: A CIRKUSZOK BIZTONSÁGOS SZÓRAKOZÁST NYÚJTANAK AZ EGÉSZ CSALÁD SZÁMÁRA.
Tény: A cirkuszi állattartás a közbiztonság – egészségre nézve súlyos fenyegetéssel bír.
A cirkuszokban és más elóadóművészetben kizsákmányolt állatok olyan életre vannak kényszerítve, ami teljesen eltér a természetestől. A bennük rejlő szükségletek, ösztönök és a fogság durva valóságának konfliktusa – szűk és természetellenes életkörülmények, az erőszakra, félelemre, megfélemlítésre épülő kegyetlen betanítási eljárások – elképesztő mennyiségű stresszt és szenvedést okoznak az állatoknak. Nem csoda, ha néhány állat szó szerint megőrül ettől az „élménytől”, következésképpen szökéssel és tombolással lázad, amelyben súlyosan megsérülnek emberek és hatalmas anyagi kár keletkezik. Mindezen túl köztudott, hogy az egzotikus állatok különböző betegségeket adhatnak át az embereknek. Ide tartozik például a majomhimlő (lásd: http://www.drdiag.hu/kereso/diagnosztika.adatlap.php?id=100345&name=Majomhiml%F5 ), vagy a tuberkulózis (TB): ez a bakteriális betegség számos fajt megfertőzhet. A cirkuszi elefántok között gyakran kimutatják, ami könnyen tovább terjedhet emberekre is.
TÉVHIT #3: A CIRKUSZI ÁLLATOK KÉNYELEMBEN ÉLNEK ÉS UTAZNAK.
Tény: Napjaik nagy részét utánfutóban, ketrecben vagy láncra verve töltik.
A vadonban élő elefántok nagy, társas csordákat alkotva akár 25 mérföldet is barangolhatnak naponta. A többi cirkuszban található állat is – tigrisek, oroszlánok stb. – folyamatos mozgásban van természetes élőhelyükön. Megfosztani ezeket az élőlényeket a szabad kóborlástól és egyéb ösztönszerű viselkedésüktől már önmagában hatalmas kegyetlenség. A cirkusz forgatagában az állatoknak átlagosan évi 11 hónapot kell kamionra és vonatra korlátozva utazniuk. Ennek a vándoréletnek meg vannak az árnyoldalai: nagy távolságokat tesznek meg, hosszú órákon át leláncolva egy klíma nélküli járműben, arra kényszerítve, hogy saját ürülékükben álljanak. Ha nincsenek úton, az életkörülményeik akkor is borzalmasak.
TÉVHIT #4: A CIRKUSZOK CSAK „POZITÍV” TRENÍROZÁSI MÓDSZEREKET ALKALMAZNAK AZ ÁLLATOKON.
Tény: Ezek szinte mindig a megfélemlítésre és erőszakra épülnek.
A cirkuszokban a legfőbb szabály: „a műsornak folytatódnia kell” – még akkor is, ha a „sztárok” nem akarnak vagy képtelenek részt venni. Megkövetelik tőlük az engedelmességet, ezért a trenírozási eljárások az állatok akaratának megtörésére, verésre és megfélemlítésre épülnek, amíg meg nem hódolnak. A lealacsonyító trükkök, amikre estéről-estére kényszerítik őket félelmetesek, természetellenesek és még fájdalmasak is. A kívánt eredmény érdekében, az általánosan bevett gyakorlat, hogy elavult kínzóeszközöket használnak ezáltal uralva az trénereknél sokkal nagyobb és erősebb állatokat.
Az ankus (elefánt-ösztöke, kampó) talán a leghírhedtebb fegyver a tréner arzenáljában. Az ankus egy hosszú, vastag rúd, éles fém kampóval a végén, amelyet kizárólagosan csak elefántokon használnak. Az elefántoknak vastag ugyanakkor érzékeny bőrük van. Ha egy elefántot megütnek ezzel, akkor sikítva térdre rogy, és bármit megtesz, hogy elkerülje a további ütlegelést. Az ankussal súlyos, maradandó sérüléseket vagy akár halált is lehet okozni. Ezen kívül számos más eszközt bevetnek az állatok szurkálására, bökdösésére, ütésére, verésére, megfélemlítésre.
A cirkuszok képviselői gyakran állítják, hogy csak a „pozitív megerősítés”-sel összeegyeztethető módszereket alkalmaznak az állatok kezelésére. Persze az arénákban és a gondosan felügyelt turnékon a közönség csak ezt láthatja. Ám a színfalak mögött egy teljesen más kép tárul elénk. Valahogy a józan ész azt diktálja, hogy az elefántok nem igazán égnek a vágytól, hogy triciklizzenek, a tigrisek sem természetüknél fogva ugrálnak át a tűzkarikán.
TÉVHIT #5: A CIRKUSZ SEGÍT MEGÓVNI A VESZÉLYEZTETETT FAJOKAT.
Tény: Az állatok kizsákmányolása nem menti meg a vadonban élő társaikat. Az állatokat kiszipolyozó cirkuszok jó néhányszor merész kijelentésekkel bizonygatják előadásaik ismeretterjesztő és (fajokat) megóvó mivoltát. Valójában azonban azzal, hogy vadállatokat fogságban tartanak és természetüktől idegen trükkök végrehajtására kényszerítenek, nem csökken az a fenyegetés (és az emberek sem tudnak meg többet róla), amellyel a veszélyeztetett állatok szembenéznek természetes előfordulási környezetükben. Jobban megvizsgálva a helyzetet, a fennkölt kijelentések, melyekkel a cirkuszok élnek, hamisak.
A cirkusz, mint iparág, hogy igazolni tudja a veszélyeztetett és fenyegetett vadállatok – mint az elefántok, tigrisek és egyéb fajok – fogságban tartását, azt állítja, hogy ezzel egy szükséges szolgálatot biztosítanak: a fajok fenntartását fogságban való tenyésztéssel. Habár az így „létrehozott” kisállatok csak azért léteznek, hogy a cirkuszi állatnemzedékeket bővítsék. A fogságban kitenyésztett állatok közül egyet sem engednek szabadon a vadonba; nagy részük arra hivatott, hogy „utánpótlás” fellépők legyenek. A fogságban tenyésztő programok semmit sem tesznek az igazi fenyegetés ellen – mint az orvvadászat, a trófeagyűjtés, a természetes előfordulási környezet megszűnése, a zsákmányok eltűnése – mellyel az állatoknak szembe kell nézniük a vadonban.
Vegyük például a fehér tigrisek „megóvását”. Ezek, a vadonban anomáliának számító állatok, egész évben népszerű vonzóerőt jelentenek a cirkuszoknak. A fehér tigrisek olyan bengáli tigrisek, melyek számos genetikai módosításon estek át a fogságban való tenyésztés során, és ennek eredményeképpen lett fehér a szőrük. Állítólag az összes fehér tigris természetes leszármazottja az utolsó ismert vadon élő fehér hím tigrisnek, akit Indiában fogtak el 1951-ben. Ezt a tigrist először egy narancssárga nősténnyel pároztatták, majd a saját fehér kölykükkel.
Néhány állatokhoz értő szakember szerint, az efféle beltenyészet eredményeképpen, a fehér tigrisek kiszámíthatatlanabbak és veszélyesebbek, mint a természetesen előforduló narancssárga tigrisek (a las vegasi Roy Hornt is egy fehér tigris marcangolta szét egy előadás alatt 2003 októberben).
Kereskedelmi vonzerejük miatt azonban, a cirkuszok, állatkertek és az egzotikus „kisállat”ipar „megóvás” címszó alatt továbbra is folytatja a tigrisek beltenyésztését. A vadonban élő tigrisek egyik fajtáját sem segíti azonban a genetikai mutáció mesterséges elterjesztése, ugyanakkor hatalmas tömegeket vonzanak…
A természetben az őshonos fajok nem azért vannak veszélyben, mert nehézségeik vannak a szaporodással, hanem az emberi tevékenység eredményeképpen létrejövő környezeti fenyegetettség miatt. A fogságban tartott állatok szaporítása nem sokat segít azon túl, hogy fogva tartott csecsemőket és genetikai anomáliákat mutat be a jegyvásárló tömegeknek. Amíg a cirkuszok jól megtömik a zsebüket a rabságban sínylődő veszélyeztetett fajok kihasználásával, a természetben élő egyedek száma folyamatosan csökken, mert nincs megfelelő finanszírozás és támogatás az őket védő törvények végrehajtására, oktató jellegű programokra és természetes élőhelyük megóvására azokban az országokban, ahol őshonosak.
Ami az „oktatási értéket” illeti, érdemes megkérdeznünk, hogy vajon mit is tanulnak a gyerekek (és felnőttek) azzal, hogy méltóságteljes állatokat látnak láncra verve, fogságban és természetellenes mutatványokra kényszerítve. A cirkuszok az állatok kizsákmányolására nem pedig tiszteletére tanítják az embereket. Egy kutatás sem támasztja alá, hogy azok a személyek, akik cirkuszban voltak kifejezett érdeklődést mutatnának a fajok egyedszámának alakulása, illetve túlélésük biztosításért tett lépések iránt. Sőt, sok faj mint például a bálnák, tengeri teknősök közrokonszenvnek örvendenek annak ellenére, hogy soha nem „használták” őket az utazó parádékban.
Egyértelmű, hogy a cirkuszok magukénak vallott oktatási és megóvási értéke csak egy gyenge kísérlet az állatok profitszerzésre való kihasználásának igazolására. A közönség szórakozni, nem pedig tanulni megy a cirkuszba.
MIT TEHETSZ TE?
Ne menj el olyan cirkuszba, ahol állatokat használnak. Manapság egyre népszerűbbek a kizárólag embereket foglalkoztató utazó előadások, melyek szintén biztosítják a családok és közösségek számára a szórakozást csak „kegyetlenség mentesen”. Azzal, ha az emberek hátat fordítanak az állatokat alkalmazó parádéknak akkor tényleg tesznek valamit a természetben élő állatok reményteljesebb jövőjének érdekében.
Forrás: http://www.bornfreeusa.org/articles.php?p=493&more=1
Fordította: Anga László (Állategyenlőség Jogvédő Csoport)
MAVEG
KÉRDÉSEK ÉS TÉVHITEK A VEGANIZMUSSAL KAPCSOLATBAN I.
Eathling Ed 30 nem-vegán kifogást gyűjtött össze, és válaszolt meg ebben a letölthető pdf-ben. „Bízom benne, hogy ez az e-book hasznos lesz és ahogy olvasod, segítségedre lesz abban, hogy magabiztosabb és kompetensebb legyél, amikor nem-vegánokkal beszélgetsz, és hiszem, hogy belőled is hatékony és eredményes állatjogi aktivista lesz. A tudás hatalom, és a veganizmus ellen valójában nincsen egyetlen jó érv sem. Amint van elég tudásod – amit remélem, ez a könyv át tud adni –, kezedben lesz a hatalom, és semmi sem fog tudni megállítani abban, hogy elkezdd elültetni a magokat a családod és barátaid körében, vagy bárkiben, akivel a veganizmusról beszélgetsz.”
A köztudatban a veganizmus sokszor, mint táplálkozási forma jelenik meg, a valóságban azonban nem merül ki abban, hogy mit eszünk és mit nem.
A veganizmus lényege az állathasználat elkerülése, az állathasználat pedig a táplálkozáson kívül az élet számos más területén is megjelenhet – sokszor olyan első pillantásra ártalmatlannak tűnő területen, mint az emberek szórakoztatását szolgáló intézmények: például állatkertek, cirkuszok, akváriumok, lovaglás.
Ezen intézmények közös jellemzője, hogy az állatokat nem érző élőlényeknek, hanem profitot termelő eszközöknek tartják. Legyen bármilyen szép köntösbe csomagolva, az alapelv mindig az állatok tárgyiasítása lesz.
- Igaz, hogy a vegán étrend költségesebb egy hagyományossal szemben?
Mint minden hasonló kérdésre, erre sem lehet egy teljesen egyhangú igent vagy nemet mondani. Mindannyian különbözőképpen táplálkozunk, más alapanyagokkal vagy épp ételekkel dolgozunk, más és más helyen, valamint különböző boltokban hajtjuk végre a vásárlásainkat. Azonban ha általánosítani kellene, mondhatnánk, hogy ha valaki a saját ízlését, bevásárlási szokásait és főzési képességeit nagyjából megtartva vált vegán életmódra egy mindenevő étrendet követően, az nem fog ételre többet költeni havonta. Ez sokak számára meglepő lehet, hiszen lépten-nyomon látjuk például a növényi tejek, húspótlók, friss zöldségek és gyümölcsök, valamint magvak és diófélék korántsem alacsony árát. Azonban azt érdemes tudni, hogy egy vegán étrend nem csak ezekből épül fel.
Hús és hal elhagyásával jóval több gabonafélét (pl. quinoa, rizs, bulgur), friss, fagyasztott, szárított vagy épp konzerv hüvelyeseket (pl. bab, borsó, lencse, csicseriborsó), fagyasztott zöldséget és gyümölcsöt fogyaszthatunk, amelyek nem tartoznak a drága termékek közé. Rengeteg vegán terméket vagy alternatívát készíthetünk el otthon saját kezűleg, amelyek így nem csak, hogy árban kedvezőbbek, de azt is fogjuk tudni, hogy milyen alapanyagok felhasználásával készültek.
Tehát: nem feltétlenül költségesebb egy hasonló elvárásoknak megfelelő vegán étrend a hagyományos étrendnél. Sok múlik azon, hogy honnan, milyen termékeket vásárolunk, és persze hogy milyen arányban készítünk saját termékeket.
- Igaz, hogy a vegán étrend egészségesebb, mint a hagyományos?
Egy biztos; nem lehet általánosítani, hogy egy vegán mindig egészségesen táplálkozik, hiszen a vegán egészségtelen étel az egészségtelen étel marad. Rengeteg gyorsétel, mirelit és ultra-feldolgozott termék állati termékektől mentes verziója érhető már el manapság, továbbá az alkohol, a sült krumpli, a kekszek nagy része, valamint a cukrok is vegán termékek, csak hogy pár példát említsünk.
Azonban nagyjából biztosak lehetünk abban, hogy a vegán étrend általában nagyobb arányban tartalmaz zöldségeket, gyümölcsöket, hüvelyeseket, magvakat, gabonákat, ennek megfelelően pedig számos előnnyel jár az egészségünket tekintve.
Tanulmányok is kimondják, hogy a vegetáriánus és vegán étrendet követők általában jóval tudatosabbak környezetük és holisztikus egészségüket tekintve is. Ha külön figyelünk arra is, hogy étrendünk teljes értékű, és minél kevésbé feldolgozott alapanyagokból álljon, mindenképpen sokat teszünk az egészségünkért.
- Igaz, hogy a vegán étrend unalmas?
A válasz erre egy egyértelmű NEM. Természetesen lehet egyhangú étrenden élni vegán alapanyagokkal, de ugyanez igaz a hagyományos étrendekre is. Ha valaki nem veszi a fáradtságot vagy épp bátorságot a kísérletezésre, az minden étrendből tud unalmasat kreálni, nem beszélve arról, hogy mindannyiunknak különböző az ízlése, és az unalmas étel definíciója is relatív. Vegán életmódot követők esetében általában nagyobb eséllyel találkozhatunk kísérletezőkkel, akik új konyhák ételeit, ételkészítési módokat, alapanyagokat próbálnak ki a hagyományos ételektől amúgy is eltérő étrend miatt..
- Igaz, hogy aki vegán, az nem jut elég fehérjéhez természetes úton?
A válasz ugyancsak egy erős NEM. Az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérje biztosítása, ez azonban korántsem csak állati eredetű termékekből vihető be. Temérdek fehérjét találhatunk például hüvelyesekben (pl. vörösbab, borsó, lencse), szójatermékekben (pl. szósz, tofu, húspótlók), gabonafélékben, magvakban és diófélékben, valamint a gombában is. Érdemes persze vegánként nagyobb gondot fordítani a megfelelő fehérjebevitelre, de egy változatos, kiegyensúlyozott étrendet folytatva ez a legkevésbé sem fog problémát jelenteni. Ha a szemünkkel is akarjuk látni, nézzünk csak meg pár vegán sportolót, testépítőt, akik semmivel sem gyengébbek vagy kevésbé sikeresebbek mint mindenevő társaik.
Amennyiben valaki úgy mellőzi az állati termékeket, hogy nem csak rágcsálnivalót és köretet eszik, hanem minden ételcsoportból változatosan fogyaszt, annak a fehérjeszükséglete minden további probléma nélkül ki lesz elégítve.
- Igaz, hogy a vegánok mind földtől elrugaszkodott hippik, és/vagy szélsőséges aktivisták?
Az 1960-as évektől kezdve a hippik egyre nagyobb politikai befolyást szerettek volna elérni. Szívükön viselték azt amiért harcoltak, és az állatok jogaiért folytatott küzdelem is ilyen volt. Az irántuk érzett gondoskodásuk és empátiájuk lehet magyarázat arra, hogy miért tért át sok hippi vegetáriánus, vagy éppen vegán életmódra. Azonban nem feltétlenül állítható párhuzamba a hippiség, spirituális beállítottság valamint a vegánság fogalma.
Továbbá, mint mindenki más, egy vegán is lehet kedvesebb, komolyabb, szelídebb és agresszívabb is. Talán azért érezhetjük néha, hogy a vegánok többször és hangsúlyosabban állnak ki életmódjuk mellett, mert ez bizony a szívügyük. Nem csupán saját magukért, hanem az állatokért és a környezetért is felszólalnak, ezáltal közelebbről érezve annak fontosságát. Emiatt azonban sokak hajlamosak általánosítani, és ok nélküli előítélet alakulhat ki bennük a teljes vegán társadalommal szemben.
- Igaz, hogy a vegánok undorodnak a hústól?
Természetesen előfodul, hogy ez valakire igaz, hiszen szinte mindannyian táplálhatunk erős ellenszenvet bizonyos alapanyagokkal, ételekkel szemben, azonban ez egyáltalán nem általános. Akadnak olyan vegánok, akik sosem különösebben rajongtak a húsért akár állagából, akár ízéből adódóan, és olyanok is, akik csak idővel távolodtak és szoktak el az állati termékektől.
Erős kijelentés lenne azt mondani, hogy a vegánok undorodnak a hústól. Leggyakrabban nem a hús és húsos ételek kedvelésével van a probléma, hanem a velük járó kegyetlenség, kihasználás, és környezetszennyezés undorítja el a vegánokat a húsfogyasztástól. A hústól való elszokás sokak számára nehézkes lehet, ez azonban nem gyengeségre utal. Ha valaki a nehézségek ellenére is ki tud tartani, próbálkozni az elvei mellett, az dicséretes dolog. És ha ebben pár helyettesítő termék segíthet, akkor hát érdemes élni vele.
- Igaz, hogy rendszeresen tervezni és számolni kell a vegánoknak?
Nos, az biztos, hogy egy vegán személynek jóval többet kell előre terveznie például azzal kapcsolatban, hogy lesz-e lehetőség vegán étkezésre ott, ahova készül, vagy épp, hogy tud-e magával megfelelő mennyiségű alapanyagot vinni egy hétvégi kempingezésre, ahol értelemszerűen könnyebben kivitelezhető lenne egy kenyeret felkapni és mellé csomagolni egy doboz sonka, szalonna, sajt kombót, hiszen ez grammonként jóval több energiát szolgáltat a szervezetünk számára, így jóval kisebb helyen elfér a pár napi elemózsiánk. Efelől nincs kétség, azonban ez a minimális előretervezés nem valódi probléma azok számára, akik követik az elveiket. Ráadásul mindig élvezet megosztani finom vegán ételeinket nem kizárólag vegán társaságban is.
Az is igaz, hogy azoknak, akiknek nincsen tapasztalatuk a vegán életmóddal, az átállás kezdetén érdemes kellő figyelmet áldozniuk arra, hogy biztosan bevigyenek minden szükséges tápanyagot. Amennyiben minden rendben van, az új táplálkozásforma egy olyan automatikus folyamattá válik, ami nem kell, hogy további számolást és tervezést igényeljen. Hamar ráérezhetünk arra, hogy mit igényel a szervezetünk, így ezután támaszkodhatunk testünk jelzéseire, valamint a néhai vérvételek eredményeire.
- “Attól, hogy te nem eszel húst, a világon még nem változik semmi”
Ez egy gyakran hallott kijelentés, amivel sok vegánt megcéloztak már. Két nagyon fontos dolgot lehet ezzel kapcsolatban felhozni. Az egyik, hogy valóban; egy ember nem tudja megváltoztatni a világot, de nem is egynek a feladata egyedül. Változás sosem egyik napról a másikra történik, ám ha valaki felismeri annak szükségét, az elindíthat egy reakciót a körülötte lévők körében is. Ez történik a vegán mozgalommal is.
A másik ilyen fontos szempont pedig a jelenlegi piaci koncepció: a kereslet és a kínálat. A termelés és eladás, tehát a kínálat a keresletre épül, így amennyiben csökken az igény a húsra és a többi állati eredetű termékre, az idővel egyértelműen meglátszik a kínálatban. Ezáltal az állattartás, takarmányföldek és a vágóhidak szerepe megváltozik, lassan utat és helyet biztosítva a növényi alapú gazdaságok további fejlődéséhez.
A vegánság célja nem feltétlen az, hogy mi egymagunkban megváltsuk a világot, hanem hogy mindannyian, közös erővel tegyünk kis lépéseket egy másmilyen jövő felé. Mi döntjük el, hogy milyen termékek elérhetők számunkra az üzletekben, mindannyian szerepet vállalunk ebben, egytől egyig.
- És mégis mi lesz a tömegekkel, akik elvesztik munkájukat a vegán mozgalom terjedése következtében?
Sokan tekintenek úgy a gazdaságra, mint egy állandó rendszerre, amiben ha lecsökkentenénk az állattartás szerepét, akkor hiány keletkezne, az állattartók és a hentesek munkanélküliek lennének, és még folytathatnánk. Mindannyian a munkánkból élünk, és a vegán mozgalomnak nem célja, hogy munkanélkülivé váljanak azok, akik húsipari ágazatokban dolgoznak. Ideális esetben új munkahelyek teremtésével lehetne ezt a problémát orvosolni. Ez a csökkenés nem egy gyors és hirtelen folyamat, valamint nem egyszerre következik be, így nagy valószínűséggel mindenkinek aki érintett lehet, lenne lehetősége új munkahelyet keresni az évek alatt. Mint ahogy korábban említve lett a kereslet kínálat, itt is igaz, hogy a vegán szemlélet terjedésével egyre többféle technológia, újítás, alternatíva jelenik meg a piacon, hiszen van rá igény. Kozmetológiai, oktatási, élelmezési, kutatói, mezőgazdasági vagy éppen ruházati újítások és ágazatok kaphatnak új lendületre, ahol szükség lesz munkaerőre. Ez egy dinamikus folyamat.
- Igaz, hogy mi az idők kezdete óta mindenevők vagyunk, így húst is kell ennünk?
Az, hogy mindenevők vagyunk, csak annyit mond: az evolúció során úgy fejlődtünk ki, hogy a növények mellett a húst is meg tudjuk emészteni, de ez nem jelenti azt, hogy kötelezően meg is kell azt ennünk. A mindenevő nem egy előíró, hanem egy leíró definíció: képesek vagyunk (voltunk) levadászni, elfogyasztani, megemészteni az állatokat, kizárólagos szükségünk azonban nincs erre. Tudniillik, egy helyesen összeállított növényi étrend minden életkorban megfelelő lehet, beleértve a terhességet, a szoptatás időszakát, a csecsemő-, a kisgyermek-, a fiatal- és az időskort, valamint sportolók számára is alkalmas és elegendő.
Az evolúciós fejlődés lehetővé teszi számunkra, hogy azt fogyasszunk amit csak tudunk, pontosabban manapság amit csak szeretnénk. Ez azonban nem feltétlen jelenti, hogy meg is kell enni mindent, amit tudunk. Az evolúció azt is biztosította számunkra, hogy fejlett gondolkodásra képes egyénekké fejlődjünk, így ha úgy érezzük, hogy szeretnénk tudatosan belekezdeni egy fenntartható növényi étrendbe, képesek vagyunk felülírni a hosszú évek során kialakult berögződéseket és normákat, kitartva elveink mellett.
Forrás a képekre: Pixabay.com, Unsplash.com, freepik.com
