Kérdések és tévhitek a veganizmussal kapcsolatban I.

Eathling Ed 30 nem-vegán kifogást gyűjtött össze, és válaszolt meg ebben a letölthető pdf-ben.

Bízom benne, hogy ez az e-book hasznos lesz és ahogy olvasod, segítségedre lesz abban, hogy magabiztosabb és kompetensebb legyél, amikor nem-vegánokkal beszélgetsz, és hiszem, hogy belőled is hatékony és eredményes állatjogi aktivista lesz.
A tudás hatalom, és a veganizmus ellen valójában nincsen egyetlen jó érv sem. Amint van elég tudásod – amit remélem, ez a könyv át tud adni –, kezedben lesz a hatalom, és semmi sem fog tudni megállítani abban, hogy elkezdd elültetni a magokat a családod és barátaid körében, vagy bárkiben, akivel a veganizmusról beszélgetsz.

  1.     Igaz, hogy a vegán étrend költségesebb egy hagyományossal szemben?

Mint minden hasonló kérdésre, erre sem lehet egy teljesen egyhangú igent vagy nemet mondani. Mindannyian különbözőképpen táplálkozunk, más alapanyagokkal vagy épp ételekkel dolgozunk, más és más helyen, valamint különböző boltokban hajtjuk végre a vásárlásainkat. Azonban ha általánosítani kellene, mondhatnánk, hogy ha valaki a saját ízlését, bevásárlási szokásait és főzési képességeit nagyjából megtartva vált vegán életmódra egy mindenevő étrendet követően, az nem fog ételre többet költeni havonta. Ez sokak számára meglepő lehet, hiszen lépten-nyomon látjuk például a növényi tejek, húspótlók, friss zöldségek és gyümölcsök, valamint magvak és diófélék korántsem alacsony árát. Azonban azt érdemes tudni, hogy egy vegán étrend nem csak ezekből épül fel. 

Hús és hal elhagyásával jóval több gabonafélét (pl. quinoa, rizs, bulgur), friss, fagyasztott, szárított vagy épp konzerv hüvelyeseket (pl. bab, borsó, lencse, csicseriborsó), fagyasztott zöldséget és gyümölcsöt fogyaszthatunk, amelyek nem tartoznak a drága termékek közé. Rengeteg vegán terméket vagy alternatívát készíthetünk el otthon saját kezűleg, amelyek így nem csak, hogy árban kedvezőbbek, de azt is fogjuk tudni, hogy milyen alapanyagok felhasználásával készültek.

Tehát: nem feltétlenül költségesebb egy hasonló elvárásoknak megfelelő vegán étrend a hagyományos étrendnél. Sok múlik azon, hogy honnan, milyen termékeket vásárolunk, és persze hogy milyen arányban készítünk saját termékeket.

  1.     Igaz, hogy a vegán étrend egészségesebb, mint a hagyományos?

Egy biztos; nem lehet általánosítani, hogy egy vegán mindig egészségesen táplálkozik, hiszen a vegán egészségtelen étel az egészségtelen étel marad. Rengeteg gyorsétel, mirelit és ultra-feldolgozott termék állati termékektől mentes verziója érhető már el manapság, továbbá az alkohol, a sült krumpli, a kekszek nagy része, valamint a cukrok is vegán termékek, csak hogy pár példát említsünk. 

Azonban nagyjából biztosak lehetünk abban, hogy a vegán étrend általában nagyobb arányban tartalmaz zöldségeket, gyümölcsöket, hüvelyeseket, magvakat, gabonákat, ennek megfelelően pedig számos előnnyel jár az egészségünket tekintve. 

Tanulmányok is kimondják, hogy a vegetáriánus és vegán étrendet követők általában jóval tudatosabbak környezetük és holisztikus egészségüket tekintve is. Ha külön figyelünk arra is, hogy étrendünk teljes értékű, és minél kevésbé feldolgozott alapanyagokból álljon, mindenképpen sokat teszünk az egészségünkért.

  1.     Igaz, hogy a vegán étrend unalmas?

A válasz erre egy egyértelmű NEM. Természetesen lehet egyhangú étrenden élni vegán alapanyagokkal, de ugyanez igaz a hagyományos étrendekre is. Ha valaki nem veszi a fáradtságot vagy épp bátorságot a kísérletezésre, az minden étrendből tud unalmasat kreálni, nem beszélve arról, hogy mindannyiunknak különböző az ízlése, és az unalmas étel definíciója is relatív. Vegán életmódot követők esetében általában nagyobb eséllyel találkozhatunk kísérletezőkkel, akik új konyhák ételeit, ételkészítési módokat, alapanyagokat próbálnak ki a hagyományos ételektől amúgy is eltérő étrend miatt..

  1.     Igaz, hogy aki vegán, az nem jut elég fehérjéhez természetes úton?

A válasz ugyancsak egy erős NEM. Az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérje biztosítása, ez azonban korántsem csak állati eredetű termékekből vihető be. Temérdek fehérjét találhatunk például hüvelyesekben (pl. vörösbab, borsó, lencse), szójatermékekben (pl. szósz, tofu, húspótlók), gabonafélékben, magvakban és diófélékben, valamint a gombában is. Érdemes persze vegánként nagyobb gondot fordítani a megfelelő fehérjebevitelre, de egy változatos, kiegyensúlyozott étrendet folytatva ez a legkevésbé sem fog problémát jelenteni. Ha a szemünkkel is akarjuk látni, nézzünk csak meg pár vegán sportolót, testépítőt, akik semmivel sem gyengébbek vagy kevésbé sikeresebbek mint mindenevő társaik. 

Amennyiben valaki úgy mellőzi az állati termékeket, hogy nem csak rágcsálnivalót és köretet eszik, hanem minden ételcsoportból változatosan fogyaszt, annak a fehérjeszükséglete minden további probléma nélkül ki lesz elégítve.

  1.     Igaz, hogy a vegánok mind földtől elrugaszkodott hippik, és/vagy szélsőséges aktivisták?

Az 1960-as évektől kezdve a hippik egyre nagyobb politikai befolyást szerettek volna elérni. Szívükön viselték azt amiért harcoltak, és az állatok jogaiért folytatott küzdelem is ilyen volt. Az irántuk érzett gondoskodásuk és empátiájuk lehet magyarázat arra, hogy miért tért át sok hippi vegetáriánus, vagy éppen vegán életmódra. Azonban nem feltétlenül állítható párhuzamba a hippiség, spirituális beállítottság valamint a vegánság fogalma. 

Továbbá, mint mindenki más, egy vegán is lehet kedvesebb, komolyabb, szelídebb és agresszívabb is. Talán azért érezhetjük néha, hogy a vegánok többször és hangsúlyosabban állnak ki életmódjuk mellett, mert ez bizony a szívügyük. Nem csupán saját magukért, hanem az állatokért és a környezetért is felszólalnak, ezáltal közelebbről érezve annak fontosságát. Emiatt azonban sokak hajlamosak általánosítani, és ok nélküli előítélet alakulhat ki bennük a teljes vegán társadalommal szemben.

  1. Igaz, hogy a vegánok undorodnak a hústól?

Természetesen előfodul, hogy ez valakire igaz, hiszen szinte mindannyian táplálhatunk erős ellenszenvet bizonyos alapanyagokkal, ételekkel szemben, azonban ez egyáltalán nem általános. Akadnak olyan vegánok, akik sosem különösebben rajongtak a húsért akár állagából, akár ízéből adódóan, és olyanok is, akik csak idővel távolodtak és szoktak el az állati termékektől.

Erős kijelentés lenne azt mondani, hogy a vegánok undorodnak a hústól. Leggyakrabban nem a hús és húsos ételek kedvelésével van a probléma, hanem a velük járó kegyetlenség, kihasználás, és környezetszennyezés undorítja el a vegánokat a húsfogyasztástól. A hústól való elszokás sokak számára nehézkes lehet, ez azonban nem gyengeségre utal. Ha valaki a nehézségek ellenére is ki tud tartani, próbálkozni az elvei mellett, az dicséretes dolog. És ha ebben pár helyettesítő termék segíthet, akkor hát érdemes élni vele.

  1. Igaz, hogy rendszeresen tervezni és számolni kell a vegánoknak?

Nos, az biztos, hogy egy vegán személynek jóval többet kell előre terveznie például azzal kapcsolatban, hogy lesz-e lehetőség vegán étkezésre ott, ahova készül, vagy épp, hogy tud-e magával megfelelő mennyiségű alapanyagot vinni egy hétvégi kempingezésre, ahol értelemszerűen könnyebben kivitelezhető lenne egy kenyeret felkapni és mellé csomagolni egy doboz sonka, szalonna, sajt kombót, hiszen ez grammonként jóval több energiát szolgáltat a szervezetünk számára, így jóval kisebb helyen elfér a pár napi elemózsiánk. Efelől nincs kétség, azonban ez a minimális előretervezés nem valódi probléma azok számára, akik követik az elveiket. Ráadásul mindig élvezet megosztani finom vegán ételeinket nem kizárólag vegán társaságban is. 

Az is igaz, hogy azoknak, akiknek nincsen tapasztalatuk a vegán életmóddal, az átállás kezdetén érdemes kellő figyelmet áldozniuk arra, hogy biztosan bevigyenek minden szükséges tápanyagot. Amennyiben minden rendben van, az új táplálkozásforma egy olyan automatikus folyamattá válik, ami nem kell, hogy további számolást és tervezést igényeljen. Hamar ráérezhetünk arra, hogy mit igényel a szervezetünk, így ezután támaszkodhatunk testünk jelzéseire, valamint a néhai vérvételek eredményeire.

  1. “Attól, hogy te nem eszel húst, a világon még nem változik semmi”

Ez egy gyakran hallott kijelentés, amivel sok vegánt megcéloztak már. Két nagyon fontos dolgot lehet ezzel kapcsolatban felhozni. Az egyik, hogy valóban; egy ember nem tudja megváltoztatni a világot, de nem is egynek a feladata egyedül. Változás sosem egyik napról a másikra történik, ám ha valaki felismeri annak szükségét, az elindíthat egy reakciót a körülötte lévők körében is. Ez történik a vegán mozgalommal is.

A másik ilyen fontos szempont pedig a jelenlegi piaci koncepció: a kereslet és a kínálat. A termelés és eladás, tehát a kínálat a keresletre épül, így amennyiben csökken az igény a húsra és a többi állati eredetű termékre, az idővel egyértelműen meglátszik a kínálatban. Ezáltal az állattartás, takarmányföldek és a vágóhidak szerepe megváltozik, lassan utat és helyet biztosítva a növényi alapú gazdaságok további fejlődéséhez.

A vegánság célja nem feltétlen az, hogy mi egymagunkban megváltsuk a világot, hanem hogy mindannyian, közös erővel tegyünk kis lépéseket egy másmilyen jövő felé. Mi döntjük el, hogy milyen termékek elérhetők számunkra az üzletekben, mindannyian szerepet vállalunk ebben, egytől egyig. 

  1. És mégis mi lesz a tömegekkel, akik elvesztik munkájukat a vegán mozgalom terjedése következtében?

Sokan tekintenek úgy a gazdaságra, mint egy állandó rendszerre, amiben ha lecsökkentenénk az állattartás szerepét, akkor hiány keletkezne, az állattartók és a hentesek munkanélküliek lennének, és még folytathatnánk. Mindannyian a munkánkból élünk, és a vegán mozgalomnak nem célja, hogy munkanélkülivé váljanak azok, akik húsipari ágazatokban dolgoznak. Ideális esetben új munkahelyek teremtésével lehetne ezt a problémát orvosolni. Ez a csökkenés nem egy gyors és hirtelen folyamat, valamint nem egyszerre következik be, így nagy valószínűséggel mindenkinek aki érintett lehet, lenne lehetősége új munkahelyet keresni az évek alatt. Mint ahogy korábban említve lett a kereslet kínálat, itt is igaz, hogy a vegán szemlélet terjedésével egyre többféle technológia, újítás, alternatíva jelenik meg a piacon, hiszen van rá igény. Kozmetológiai, oktatási, élelmezési, kutatói, mezőgazdasági vagy éppen ruházati újítások és ágazatok kaphatnak új lendületre, ahol szükség lesz munkaerőre. Ez egy dinamikus folyamat.

  1. Igaz, hogy mi az idők kezdete óta mindenevők vagyunk, így húst is kell ennünk?

Az, hogy mindenevők vagyunk, csak annyit mond: az evolúció során úgy fejlődtünk ki, hogy a növények mellett a húst is meg tudjuk emészteni, de ez nem jelenti azt, hogy kötelezően meg is kell azt ennünk. A mindenevő nem egy előíró, hanem egy leíró definíció: képesek vagyunk (voltunk) levadászni, elfogyasztani, megemészteni az állatokat, kizárólagos szükségünk azonban nincs erre. Tudniillik, egy helyesen összeállított növényi étrend minden életkorban megfelelő lehet, beleértve a terhességet, a szoptatás időszakát, a csecsemő-, a kisgyermek-, a fiatal- és az időskort, valamint sportolók számára is alkalmas és elegendő.

Az evolúciós fejlődés lehetővé teszi számunkra, hogy azt fogyasszunk amit csak tudunk, pontosabban manapság amit csak szeretnénk. Ez azonban nem feltétlen jelenti, hogy meg is kell enni mindent, amit tudunk. Az evolúció azt is biztosította számunkra, hogy fejlett gondolkodásra képes egyénekké fejlődjünk, így ha úgy érezzük, hogy szeretnénk tudatosan belekezdeni egy fenntartható növényi étrendbe, képesek vagyunk felülírni a hosszú évek során kialakult berögződéseket és normákat, kitartva elveink mellett. 

Forrás a képekre: Pixabay.com, Unsplash.com, freepik.com