MAVEG
  • Légy része a munkánknak!
    • Csatlakozz hozzánk tagként!
    • légy az önkéntesünk
    • Támogass minket!
  • Miért vegán?
    • Mit jelent az, hogy vegán?
    • Táplálkozás
    • Bevásárlás
    • Öltözködés
    • Környezetvédelem
    • Állatkísérletek
    • Szórakozás
    • GYIK
  • Segítünk!
  • Projektjeink
    • Aktuális eseményeink
    • Vegán Vakáció 2026
    • Eddigi sikereink és eseményeink
    • Ezen dolgozunk most
    • Állásfoglalások, nyílt levelek
  • Blog
  • Rólunk
    • About us
    • Bemutatkozás
    • Médiamegjelenéseink
    • Kapcsolat
  • webshop
    • Könyv
    • Egyéb
május 13, 2021 szerző: admin

MÁRCIUS 1. – LEVELÜNK AZ ÁLLATVÉDELMI KORMÁNYBIZTOSHOZ

MÁRCIUS 1. – LEVELÜNK AZ ÁLLATVÉDELMI KORMÁNYBIZTOSHOZ
május 13, 2021 szerző: admin

Az alábbi levelet intéztük Ovádi Péterhez, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztoshoz, országgyűlési képviselőhöz.

Levelünkben a https://allatvedelem.kormany.hu/ oldalon található állatvédelmi kérdőívre szerettünk volna reagálni a magyar vegán közösség nevében.

„Tisztelt Kormánybiztos Úr!

A Magyar Vegán Egyesület őszinte örömmel nyugtázta azt a kormányoldalról érzékelhető törekvést, hogy társadalmi diskurzus induljon az állatvédelem égető kérdéseiről, valamint azt is, hogy a döntéshozás hangsúlyt fektet a lakosság véleményének kikérésére az érintett témákban. 

Régóta fennálló hiányt látszik pótolni a kormány a párbeszéd elindításával, ezért szeretnénk örömünket és elégedettségünket kifejezni.

Szeretnénk azonban megfogalmazni észrevételeinket a kérdőív egyes pontjairól, és kifejezni az egységes vegán álláspontot a feltett kérdésekkel kapcsolatban.

A kezdőoldalon, a “Felmérésről” c. bekezdésben az alábbiakat olvashatjuk: “A kormány célja, hogy egyetértési pontokat hozzon létre a magyarok mindennapjait meghatározó kérdésekben.”

Ezzel szemben a Magyar Vegán Egyesületnek az a célja, hogy katalizálja a szemléletváltozást a nem emberi állatok mindennapjait meghatározó kérdésekben, akkor is, ha az állathasználat minden formáját kizáró szemlélet ma még nem találkozik a többség egyetértésével. Ezért úgy érezzük, nem tudjuk megfelelően kifejezni az álláspontunkat azzal, ha követőinket egyszerűen a „tizenháromigenes kérdőív” kitöltésére biztatjuk. Tisztelettel kérjük a Kormánybiztos urat, hogy a nem igazán kétoldalú kérdőíves párbeszéden túl szakítson időt a valódi párbeszédre is, első lépésben e levelünk elolvasásával és megválaszolásával.

„1. Egyetért-e azzal, hogy az állatmenhelyek és az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek működését továbbra is rendszeres pályázati forrással segítse Magyarország Kormánya?

– Igen, mert az állatmenhelyeken és az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezeteknél a rászoruló állatokért végzett önkéntes és áldozatkész munkát pályázati forrással is szükséges támogatnia Magyarország Kormányának.

– Nem, mert a civil szervezetek az 1% felajánlásával és önkéntes adományokkal képesek a feladatokat megoldani. „

Egyetértünk azzal, hogy a továbbiakban rendszeres és jelentős pályázati források álljanak rendelkezésre erre a célra. Fontosnak tartjuk, hogy az önkormányzatoknak is legyenek állatmenhelyekre és állatvédelmi civil szervezetekre fordítható forrásaik.

„2. Egyetért-e azzal, hogy a felelős állattartásra való nevelést már kisgyermekkorban indokolt elkezdeni?

– Igen, mert kiemelten fontos, hogy a még mindenre nyitott felnövekvő generáció megfelelő forrásból ismerje meg az állatok alapvető szükségleteit, viselkedését, és így felelős hozzáállás alakuljon ki bennük az őket körülvevő állatok, illetve ezen keresztül általában a közösségi normák betartása iránt.

– Nem, mert a felelős állattartás spontán kialakul, nem szükséges tanulni. „

Természetesen egyetértünk az első válaszlehetőséggel. Az óvodai, iskolai nevelés során ismerik meg a gyermekek a normákat, kulturális szokásokat, értékeinket. Az élőlények védelmének fontosságát kisgyermekkorban játékos formában, iskoláskorban pedig az oktatás során szükséges elsajátítani. Fontos, hogy környezetünk védelme és az élőlényekhez való viszonyulás nevelése a jövőben is a nemzeti alaptanterv részét képezze.

Szeretnénk azonban hangsúlyozni, hogy Magyarországon a társállatok és a haszonállatok közötti különbségtétel olyannyira erőteljes, hogy a felelős állattartás normái és az állatok szükségleteinek ismerete, figyelembe vétele rendszerint csak a társállatokkal kapcsolatban esik latba. A haszonállatok fizikai, érzelmi és szociális szükségleteivel, tartási körülményeivel, empatikus bánásmódjával kapcsolatos aggályok szinte láthatatlan kérdéskört képeznek, és társadalmilag erősen háttérbe szorítottak. Emiatt igen sürgetőnek találjuk olyan állatjogi edukációs programok megteremtését a közoktatásban, amely a társállatok mellett a haszonállatok védelmére, és a velük szemben tanúsított bánásmódra is megfelelő mértékben koncentrál.

„3. Egyetért-e azzal, hogy a hatóságok minden rendelkezésre álló eszközzel, szigorúan lépjenek fel a nem megfelelő állattartás ellen?

– Igen, mert az állatok kiszolgáltatottságával visszaélő személyek ellen a hatóságok kölcsönös együttműködése kiemelten fontos annak érdekében, hogy az állatkínzás vagy a nem megfelelő bánásmód kellőképpen szankcionálva legyen.

– Nem szükséges szigorúbb fellépés. „

Egyetértünk a szigorúbb fellépéssel, hangsúlyozva a bántalmazás megelőzésének (oktatás-nevelés-szociális ellátás) elsődlegességét. A hosszabb szabadságvesztések helyett inkább a büntetések pszichológiai, pedagógiai hatékonyságát látnánk jónak javítani.

Szeretnénk ennél a pontnál is kiemelni, hogy mind törvényhozásunk, mind társadalmunk a haszonállatok kárára erősen diszkriminál – ez utóbbi csoportba tartozó élőlények napi szintű, tömeges lemészárlása, kíméletlen szállítása, megcsonkítása, utódaiktól való elválasztása és egyéb módokon való kihasználása a hatóságok és a közvélemény előtt szinte teljes egészében láthatatlan marad. Emiatt sürgetjük egy olyan párbeszéd és kezdeményezés elindítását is, amely a társállatok mellett a haszonállatok kiszolgáltatottságával visszaélő személyek büntetőeljárásának alapjait is lefekteti, valamint újratárgyalja a haszonállatok fogalmát, hogy azok szükségletei is érvényesülhessenek.

„6. Egyetért-e azzal, hogy az állatok sérelmére elkövetett cselekmények miatt indított eljárásban a bántalmazott állatok sorsa mielőbb rendeződjön?

– Igen, mert kiemelten fontos, hogy a bántalmazott állatokat az eljárás során ne érje több negatív hatás és inger.

– Nem, mert az eljárás egyetlen lényeges szempontja a felelős személy megbüntetése, és nem az állatok védelme érdekében indult. „

Jóhiszeműen természetesen az első válaszlehetőség mellett tennénk le a voksunkat, azonban a kérdés nem tér ki arra, mit jelent a bántalmazott állatok sorsának esetében a “mielőbbi rendeződés”. A közvélemény egy bántalmazott sertés leölésére is “sorsának rendeződéseként” tekinthet, míg álláspontunk szerint a jelenleg haszonállat kategóriába tartozó egyedek is megérdemlik a szenvedésmentes életet és természetes élettartamuk kitöltésének lehetőségét.

„7. Egyetért-e azzal, hogy a „három csapásként” ismert büntetőjogi szabályozás mintájára szigorúbban kell büntetni azt, aki többször is állatkínzást követ el?

– Igen, mert az állatokon elkövetett bántalmazás visszatérő esete mellett nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy az elkövető akár embertársával szemben is erőszakos bűncselekményt követhet el. A normaszegő magatartás szankcionálása mellett figyelembe kell venni a társadalom védelmét is.

– Nem, mert túlzónak tartom az állatok életét és egészségét az emberével hasonló szintre emelni.”

Úgy gondoljuk, hogy a visszaesőket szigorúbban kell büntetni, függetlenül a bűncselekmény típusától. Ha ezt alkalmazzuk a bizonyítottan érző, és szenvedni képes állatok bántalmazásának esetében is, az nem jelenti azt, hogy az emberrel emeljük őket hasonló vagy egyenlő szintre, csupán figyelemmel vagyunk ezen tulajdonságaikra.

Vitatható, hogy a “három csapás” követendő minta lenne akár az állatok, akár az emberek elleni erőszakos bűncselekmények elbírálásában. Újfent szeretnénk kiemelni a pedagógiai és pszichológiai intervenció fontosságát.

„8. Egyetért-e azzal, hogy a tiltott állatviadalon való részvétel büntetést vonjon maga után?

– Igen, mert a passzív résztvevők ugyanolyan módon támogatják az állatviadalokat, mint a helyszínt biztosítók, az állattulajdonosok és a fogadásban részt vevő személyek, e tevékenység az állatok bántalmazása mellett tiltott szerencsejátéknak is minősül.

– Nem, a nézők szórakozása az állatkínzás alatt nem bűn.”

A zéró tolerancia alkalmazását tartjuk üdvös lépésnek, mivel az állatok szenvedésének komolyan vétele magával kell hogy hozza az effajta osztott, társadalmi felelősséget.

„9. Egyetért-e azzal, hogy szükséges a bántalmazást elszenvedő haszonállatok (pl.: ló, szarvasmarha) részére ideiglenes haszonállattartó telep létrehozása?

– Igen, hiszen a jelenleg működő állatmenhelyek és civil szervezetek többsége nincsen felkészülve haszonállatok befogadására. A központilag kialakított haszonállattartó telep megnyugtató választ nyújtana azon állatok elhelyezésére is, amelyek speciálisabb igényekkel rendelkeznek, így a bántalmazást követően, illetve a büntetőeljárás ideje alatt megfelelő ellátásban részesülnének.

– Nem, mert a haszonállatot egyéb módon még lehet hasznosítani, nem szükséges haszonállattartó telepen elhelyezni őket. „

Egyetértünk vele, amennyiben ezek a telepek garantáltan jobb életkörülményeket biztosítanak a bántalmazott állatoknak, legalább ideiglenesen. Ám kérdés, hogy létezik-e olyan haszonállat, aki sosem szenved el bántalmazást? Vagy a kérdőív “kirívó bántalmazást” ért ezalatt? Sajnos meglátásunk szerint a haszonállatok egész élete, majd halála gazdájuk profitközpontú céljait szolgálja, ezért bántalom-és szenvedésmentes gondozásuk jellemzően ismeretlen fogalom.  Felmerül továbbá az ideiglenes elhelyezés lejártával a szóban forgó haszonállatok további sorsa, és hogy milyen elvek szerint találnak majd végleges helyet számukra.

„10. Egyetért-e azzal, hogy az Országos Állatvédelmi és Állatjóléti Tanács működését a társadalom számára ismertebbé kell tenni, feladatkörét felülvizsgálni, a szükséges mértékben bővíteni kell?

– Igen, mert az állatvédelemhez kapcsolódó szakterületek (pl.: állattenyésztés, természetvédelem, laborállat-tudomány, vadgazdálkodás) szakértőinek, illetve a területhez kötődő intézmények szakembereinek összehangolt munkája szükséges ahhoz, hogy az állatokat érintő kérdésekben a lehető legmegfelelőbb döntések szülessenek.

– Nem, mert az eddigi működését nem tartom hatékonynak, és nem gondolom, hogy meg fog tudni újulni.”

Erre a kérdésre semmiképpen nem tudunk igennel válaszolni. Álláspontunk szerint az állatvédelem, állatjólét etikus szabályozását nem az állatipari érdekcsoportokra kell bízni, hanem ki kell kényszeríteni, pontosan abból a célból, hogy az állatok érdekei legyenek szem előtt tartva.

„11. Egyetért-e azzal, hogy a pirotechnikai eszközök használatának engedélyezését szükséges megreformálni annak érdekében, hogy az ember környezetében élő állatok nyugalmát ne zavarják, és a környezetet kevésbé szennyezzék?

– Igen, a tűzijátékok és petárdák használata mindenképpen szigorúbb szabályozást igényel, nemcsak a háziállatok zavarása, hanem balesetveszélyes és környezetszennyező mivoltuk miatt is.

– Nem, mert a felelős állattartónak meg kell oldania, hogy december 31-én a háziállata biztonságos helyen legyen, emellett évente csak egy napot kell kibírnia az állatnak. „

A tűzijátékok, petárdák használatának teljes tiltásával értünk egyet, beleértve a nemzeti ünnepeken szokásos tűzijátékokat is.

„12. Szükségesnek látja-e a Nemzeti Állatvédelmi Program megújítását és egyidejűleg egy hosszú távú állatvédelmi tervezet kidolgozását?

– Igen, mert a jelenlegi program nem igazodik az újonnan felmerülő kérdésekhez és problémákhoz.

– Nem, a jelenlegi program elég megoldást nyújt a felmerülő kérdésekre.”

Igen, szükségesnek látjuk. A Magyar Vegán Egyesület szeretné továbbá részvételi igényét jelezni mint a tervezet kidolgozását, mind a Program megújítását illetően.

„13. Szükségesnek tartja-e, hogy hazánkban a cirkuszi vadállatok szerepeltetése betiltásra kerüljön?

– Igen, hiszen ez egy nyílt színen történő állatkínzás, ugyanis még a porondon is ütik az állatokat. Az állatok bemutatására viszont megfelelők az állatkertek, hiszen megfelelő körülmények között tartják ott az állatokat.

– Nem, hiszen ezek az állatok alkalmazkodtak a környezethez, és ezt a létet tartják megszokottnak. „

Erre a rendkívül fontos kérdésre jó szívvel nem tudunk sem igennel, sem nemmel felelni. Természetesen teljes mellszélességgel kiállunk a cirkuszi vadállatok szerepeltetésének betiltása mellett, hiszen a vadállatok cirkuszi szerepeltetése teljesen elfogadhatatlan, és a háziállatok cirkuszi szerepeltetésének tiltása is megfontolandó.

Azonban álláspontunk szerint a profitorientált állatkertek semmiképpen sem szolgálják ugyanezen állatok fizikai és mentális jólétét, ezért ugyancsak megfontolandó az állatkertek működési szabályainak állatjóléti célú szigorítása, hosszabb távon a profitorientált állatkerti állattartás tiltása, és az ezeket a szektorokat működtető és fenntartó társadalmi csoportok megélhetési forrásának átstrukturálása.

Köszönjük szépen, hogy időt szánt levelünk elolvasására, és őszintén reméljük, hogy kapunk rá választ.

Üdvözlettel,

Magyar Vegán Egyesület

Related

Előző bejegyzésFEBRUÁR 23. - MÉDIAREFLEXIÓKövetkező cikk MÁRCIUS 2. - MÉDIAREFLEXIÓ

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legutóbbi bejegyzések

  • Jogod van megfelelően összeállított növényi étrenden táplálnod a gyermekedet
  • Szenvedésmentes? A ketrecmentes tojás illúziója
  • Segítség! Vegánnal karácsonyozom!
info@maveg.hu
Adószámunk: 18977235-1-10
ÁSZF
Adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi irányelvek

Kosár