Az alábbi levelet intéztük Ovádi Péterhez, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztoshoz, országgyűlési képviselőhöz.
Levelünkben a https://allatvedelem.kormany.hu/ oldalon található állatvédelmi kérdőívre szerettünk volna reagálni a magyar vegán közösség nevében.
„Tisztelt Kormánybiztos Úr!
A Magyar Vegán Egyesület őszinte örömmel nyugtázta azt a kormányoldalról érzékelhető törekvést, hogy társadalmi diskurzus induljon az állatvédelem égető kérdéseiről, valamint azt is, hogy a döntéshozás hangsúlyt fektet a lakosság véleményének kikérésére az érintett témákban.
Régóta fennálló hiányt látszik pótolni a kormány a párbeszéd elindításával, ezért szeretnénk örömünket és elégedettségünket kifejezni.
Szeretnénk azonban megfogalmazni észrevételeinket a kérdőív egyes pontjairól, és kifejezni az egységes vegán álláspontot a feltett kérdésekkel kapcsolatban.
A kezdőoldalon, a “Felmérésről” c. bekezdésben az alábbiakat olvashatjuk: “A kormány célja, hogy egyetértési pontokat hozzon létre a magyarok mindennapjait meghatározó kérdésekben.”
Ezzel szemben a Magyar Vegán Egyesületnek az a célja, hogy katalizálja a szemléletváltozást a nem emberi állatok mindennapjait meghatározó kérdésekben, akkor is, ha az állathasználat minden formáját kizáró szemlélet ma még nem találkozik a többség egyetértésével. Ezért úgy érezzük, nem tudjuk megfelelően kifejezni az álláspontunkat azzal, ha követőinket egyszerűen a „tizenháromigenes kérdőív” kitöltésére biztatjuk. Tisztelettel kérjük a Kormánybiztos urat, hogy a nem igazán kétoldalú kérdőíves párbeszéden túl szakítson időt a valódi párbeszédre is, első lépésben e levelünk elolvasásával és megválaszolásával.
„1. Egyetért-e azzal, hogy az állatmenhelyek és az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek működését továbbra is rendszeres pályázati forrással segítse Magyarország Kormánya?
– Igen, mert az állatmenhelyeken és az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezeteknél a rászoruló állatokért végzett önkéntes és áldozatkész munkát pályázati forrással is szükséges támogatnia Magyarország Kormányának.
– Nem, mert a civil szervezetek az 1% felajánlásával és önkéntes adományokkal képesek a feladatokat megoldani. „
Egyetértünk azzal, hogy a továbbiakban rendszeres és jelentős pályázati források álljanak rendelkezésre erre a célra. Fontosnak tartjuk, hogy az önkormányzatoknak is legyenek állatmenhelyekre és állatvédelmi civil szervezetekre fordítható forrásaik.
„2. Egyetért-e azzal, hogy a felelős állattartásra való nevelést már kisgyermekkorban indokolt elkezdeni?
– Igen, mert kiemelten fontos, hogy a még mindenre nyitott felnövekvő generáció megfelelő forrásból ismerje meg az állatok alapvető szükségleteit, viselkedését, és így felelős hozzáállás alakuljon ki bennük az őket körülvevő állatok, illetve ezen keresztül általában a közösségi normák betartása iránt.
– Nem, mert a felelős állattartás spontán kialakul, nem szükséges tanulni. „
Természetesen egyetértünk az első válaszlehetőséggel. Az óvodai, iskolai nevelés során ismerik meg a gyermekek a normákat, kulturális szokásokat, értékeinket. Az élőlények védelmének fontosságát kisgyermekkorban játékos formában, iskoláskorban pedig az oktatás során szükséges elsajátítani. Fontos, hogy környezetünk védelme és az élőlényekhez való viszonyulás nevelése a jövőben is a nemzeti alaptanterv részét képezze.
Szeretnénk azonban hangsúlyozni, hogy Magyarországon a társállatok és a haszonállatok közötti különbségtétel olyannyira erőteljes, hogy a felelős állattartás normái és az állatok szükségleteinek ismerete, figyelembe vétele rendszerint csak a társállatokkal kapcsolatban esik latba. A haszonállatok fizikai, érzelmi és szociális szükségleteivel, tartási körülményeivel, empatikus bánásmódjával kapcsolatos aggályok szinte láthatatlan kérdéskört képeznek, és társadalmilag erősen háttérbe szorítottak. Emiatt igen sürgetőnek találjuk olyan állatjogi edukációs programok megteremtését a közoktatásban, amely a társállatok mellett a haszonállatok védelmére, és a velük szemben tanúsított bánásmódra is megfelelő mértékben koncentrál.
„3. Egyetért-e azzal, hogy a hatóságok minden rendelkezésre álló eszközzel, szigorúan lépjenek fel a nem megfelelő állattartás ellen?
– Igen, mert az állatok kiszolgáltatottságával visszaélő személyek ellen a hatóságok kölcsönös együttműködése kiemelten fontos annak érdekében, hogy az állatkínzás vagy a nem megfelelő bánásmód kellőképpen szankcionálva legyen.
– Nem szükséges szigorúbb fellépés. „
Egyetértünk a szigorúbb fellépéssel, hangsúlyozva a bántalmazás megelőzésének (oktatás-nevelés-szociális ellátás) elsődlegességét. A hosszabb szabadságvesztések helyett inkább a büntetések pszichológiai, pedagógiai hatékonyságát látnánk jónak javítani.
Szeretnénk ennél a pontnál is kiemelni, hogy mind törvényhozásunk, mind társadalmunk a haszonállatok kárára erősen diszkriminál – ez utóbbi csoportba tartozó élőlények napi szintű, tömeges lemészárlása, kíméletlen szállítása, megcsonkítása, utódaiktól való elválasztása és egyéb módokon való kihasználása a hatóságok és a közvélemény előtt szinte teljes egészében láthatatlan marad. Emiatt sürgetjük egy olyan párbeszéd és kezdeményezés elindítását is, amely a társállatok mellett a haszonállatok kiszolgáltatottságával visszaélő személyek büntetőeljárásának alapjait is lefekteti, valamint újratárgyalja a haszonállatok fogalmát, hogy azok szükségletei is érvényesülhessenek.
„6. Egyetért-e azzal, hogy az állatok sérelmére elkövetett cselekmények miatt indított eljárásban a bántalmazott állatok sorsa mielőbb rendeződjön?
– Igen, mert kiemelten fontos, hogy a bántalmazott állatokat az eljárás során ne érje több negatív hatás és inger.
– Nem, mert az eljárás egyetlen lényeges szempontja a felelős személy megbüntetése, és nem az állatok védelme érdekében indult. „
Jóhiszeműen természetesen az első válaszlehetőség mellett tennénk le a voksunkat, azonban a kérdés nem tér ki arra, mit jelent a bántalmazott állatok sorsának esetében a “mielőbbi rendeződés”. A közvélemény egy bántalmazott sertés leölésére is “sorsának rendeződéseként” tekinthet, míg álláspontunk szerint a jelenleg haszonállat kategóriába tartozó egyedek is megérdemlik a szenvedésmentes életet és természetes élettartamuk kitöltésének lehetőségét.
„7. Egyetért-e azzal, hogy a „három csapásként” ismert büntetőjogi szabályozás mintájára szigorúbban kell büntetni azt, aki többször is állatkínzást követ el?
– Igen, mert az állatokon elkövetett bántalmazás visszatérő esete mellett nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy az elkövető akár embertársával szemben is erőszakos bűncselekményt követhet el. A normaszegő magatartás szankcionálása mellett figyelembe kell venni a társadalom védelmét is.
– Nem, mert túlzónak tartom az állatok életét és egészségét az emberével hasonló szintre emelni.”
Úgy gondoljuk, hogy a visszaesőket szigorúbban kell büntetni, függetlenül a bűncselekmény típusától. Ha ezt alkalmazzuk a bizonyítottan érző, és szenvedni képes állatok bántalmazásának esetében is, az nem jelenti azt, hogy az emberrel emeljük őket hasonló vagy egyenlő szintre, csupán figyelemmel vagyunk ezen tulajdonságaikra.
Vitatható, hogy a “három csapás” követendő minta lenne akár az állatok, akár az emberek elleni erőszakos bűncselekmények elbírálásában. Újfent szeretnénk kiemelni a pedagógiai és pszichológiai intervenció fontosságát.
„8. Egyetért-e azzal, hogy a tiltott állatviadalon való részvétel büntetést vonjon maga után?
– Igen, mert a passzív résztvevők ugyanolyan módon támogatják az állatviadalokat, mint a helyszínt biztosítók, az állattulajdonosok és a fogadásban részt vevő személyek, e tevékenység az állatok bántalmazása mellett tiltott szerencsejátéknak is minősül.
– Nem, a nézők szórakozása az állatkínzás alatt nem bűn.”
A zéró tolerancia alkalmazását tartjuk üdvös lépésnek, mivel az állatok szenvedésének komolyan vétele magával kell hogy hozza az effajta osztott, társadalmi felelősséget.
„9. Egyetért-e azzal, hogy szükséges a bántalmazást elszenvedő haszonállatok (pl.: ló, szarvasmarha) részére ideiglenes haszonállattartó telep létrehozása?
– Igen, hiszen a jelenleg működő állatmenhelyek és civil szervezetek többsége nincsen felkészülve haszonállatok befogadására. A központilag kialakított haszonállattartó telep megnyugtató választ nyújtana azon állatok elhelyezésére is, amelyek speciálisabb igényekkel rendelkeznek, így a bántalmazást követően, illetve a büntetőeljárás ideje alatt megfelelő ellátásban részesülnének.
– Nem, mert a haszonállatot egyéb módon még lehet hasznosítani, nem szükséges haszonállattartó telepen elhelyezni őket. „
Egyetértünk vele, amennyiben ezek a telepek garantáltan jobb életkörülményeket biztosítanak a bántalmazott állatoknak, legalább ideiglenesen. Ám kérdés, hogy létezik-e olyan haszonállat, aki sosem szenved el bántalmazást? Vagy a kérdőív “kirívó bántalmazást” ért ezalatt? Sajnos meglátásunk szerint a haszonállatok egész élete, majd halála gazdájuk profitközpontú céljait szolgálja, ezért bántalom-és szenvedésmentes gondozásuk jellemzően ismeretlen fogalom. Felmerül továbbá az ideiglenes elhelyezés lejártával a szóban forgó haszonállatok további sorsa, és hogy milyen elvek szerint találnak majd végleges helyet számukra.
„10. Egyetért-e azzal, hogy az Országos Állatvédelmi és Állatjóléti Tanács működését a társadalom számára ismertebbé kell tenni, feladatkörét felülvizsgálni, a szükséges mértékben bővíteni kell?
– Igen, mert az állatvédelemhez kapcsolódó szakterületek (pl.: állattenyésztés, természetvédelem, laborállat-tudomány, vadgazdálkodás) szakértőinek, illetve a területhez kötődő intézmények szakembereinek összehangolt munkája szükséges ahhoz, hogy az állatokat érintő kérdésekben a lehető legmegfelelőbb döntések szülessenek.
– Nem, mert az eddigi működését nem tartom hatékonynak, és nem gondolom, hogy meg fog tudni újulni.”
Erre a kérdésre semmiképpen nem tudunk igennel válaszolni. Álláspontunk szerint az állatvédelem, állatjólét etikus szabályozását nem az állatipari érdekcsoportokra kell bízni, hanem ki kell kényszeríteni, pontosan abból a célból, hogy az állatok érdekei legyenek szem előtt tartva.
„11. Egyetért-e azzal, hogy a pirotechnikai eszközök használatának engedélyezését szükséges megreformálni annak érdekében, hogy az ember környezetében élő állatok nyugalmát ne zavarják, és a környezetet kevésbé szennyezzék?
– Igen, a tűzijátékok és petárdák használata mindenképpen szigorúbb szabályozást igényel, nemcsak a háziállatok zavarása, hanem balesetveszélyes és környezetszennyező mivoltuk miatt is.
– Nem, mert a felelős állattartónak meg kell oldania, hogy december 31-én a háziállata biztonságos helyen legyen, emellett évente csak egy napot kell kibírnia az állatnak. „
A tűzijátékok, petárdák használatának teljes tiltásával értünk egyet, beleértve a nemzeti ünnepeken szokásos tűzijátékokat is.
„12. Szükségesnek látja-e a Nemzeti Állatvédelmi Program megújítását és egyidejűleg egy hosszú távú állatvédelmi tervezet kidolgozását?
– Igen, mert a jelenlegi program nem igazodik az újonnan felmerülő kérdésekhez és problémákhoz.
– Nem, a jelenlegi program elég megoldást nyújt a felmerülő kérdésekre.”
Igen, szükségesnek látjuk. A Magyar Vegán Egyesület szeretné továbbá részvételi igényét jelezni mint a tervezet kidolgozását, mind a Program megújítását illetően.
„13. Szükségesnek tartja-e, hogy hazánkban a cirkuszi vadállatok szerepeltetése betiltásra kerüljön?
– Igen, hiszen ez egy nyílt színen történő állatkínzás, ugyanis még a porondon is ütik az állatokat. Az állatok bemutatására viszont megfelelők az állatkertek, hiszen megfelelő körülmények között tartják ott az állatokat.
– Nem, hiszen ezek az állatok alkalmazkodtak a környezethez, és ezt a létet tartják megszokottnak. „
Erre a rendkívül fontos kérdésre jó szívvel nem tudunk sem igennel, sem nemmel felelni. Természetesen teljes mellszélességgel kiállunk a cirkuszi vadállatok szerepeltetésének betiltása mellett, hiszen a vadállatok cirkuszi szerepeltetése teljesen elfogadhatatlan, és a háziállatok cirkuszi szerepeltetésének tiltása is megfontolandó.
Azonban álláspontunk szerint a profitorientált állatkertek semmiképpen sem szolgálják ugyanezen állatok fizikai és mentális jólétét, ezért ugyancsak megfontolandó az állatkertek működési szabályainak állatjóléti célú szigorítása, hosszabb távon a profitorientált állatkerti állattartás tiltása, és az ezeket a szektorokat működtető és fenntartó társadalmi csoportok megélhetési forrásának átstrukturálása.
Köszönjük szépen, hogy időt szánt levelünk elolvasására, és őszintén reméljük, hogy kapunk rá választ.
Üdvözlettel,
Magyar Vegán Egyesület