#hetihirek #mediareflexio #veganvelemeny
A hús-és tejtermékhelyettesítők elnevezésein rágódó és azokat beszabályozó brüsszeli politikusok mellett meglepő módon Magyarország vezetői sem bújnak ki a bőrükből örömükben, ha a növényi alapú termékek növekvő forgalmára sandítanak.
„Magyarország a magyar sertés, baromfi és tejtermékek hazája”, és ez így is marad, punktum! Megbízható iránytűnk és logikánk vezérlője egy világtrend, amelynek természetesen csak ellene lehet menni, így – bár nem tudjuk megakadályozni a nyilvánvaló változást, legalább a hazai szektor késve tud csak bekapcsolódni a plant-based vonatba.
Aki szeretne feltűnően alaptalan vegán termék-ellenes csúsztatásokat olvasni, megtalálja az alábbi linken:
https://g7.hu/…/magyarorszag-elkezdi…/…
Egy másik, a tejtermékeket és növényi alternatíváikat górcső alá vevő és összehasonlító cikkben a természetesen teljesen elfogulatlan Harcz Zoltánt, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatóját szólaltatják meg.
Értetlenül állunk azelőtt, hogy a cikk azt sugallja, a növényi tej fogyasztásakor minden funkciójában és tápanyagértékeiben a tehéntejre kell hasonlítania, ezért javasolják, hogy fáradhatatlanul keressük a magas fehérjetartalmú növényi termékeket, mintha azt másból nem is lehetne bevinni, és enélkül szükségszerűen elsorvadnánk.
Cikk: https://www.hellovidek.hu/…/kiderult-a-nagy-tejtitok…
Azt már jó ideje látjuk, hogy a húsfogyasztás és a környezetvédelem összefüggéseit egyre gyakrabban tárgyalja a hazai média is – számos cikkben merik már megtenni a kijelentést, hogy környezetpusztító folyamatok sokaságáért felelős az állatipar.
Ehhez kapcsolódóan két jelentősebb cikket is felfedezni véltünk a hírfolyamban a héten: a 444 kerek-perec címre tűzi a marhahús erdőirtásban játszott szerepét, és rámutat: a World Resources Institute szerint 2000 és 2015 között készült műholdképek alapján kimutatható, hogy (csak) a szarvasmarhák tenyésztése az összes regisztrált erdőirtás 16 százalékáért, több mint 45 millió hektárért felelős.
Cikk: https://444.hu/…/messze-a-marhahus-felelos-a-leginkabb…
Egy másik irományban pedig a Telex cikkírója egy kutatói csoport által, patikamérleggel kidolgozott bolygókímélő étrendet követett pár napig, és összegezte tapasztalatait.
Amellett, hogy boldogan nyugtáztuk a növényi táplálékok arányának növelését az étrendben, szerintünk a tisztán növényi étrend követése sokkal kevésbé görcsössé tudja tenni az étkezést, mint amilyennek a cikk bemutatta a „flexitáriánus”, vagy „csökkentő” vonalat.
Némiképp azt az érzést kelti az emberben az írás, hogy főképp növényi alapon étkezni folyamatos matematikai műveleteket és bonyolult sakkozást igényel, ami szerintünk részben abból adódik, hogy aki még nem szokta meg az életét állati termékek nélkül, nagy lemondásnak élheti meg, ha csökkentenie kell azokat, ezért mindenképpen valamennyi húst, tejterméket, vagy tojást meg szeretne hagyni a diétájában – így pedig életszerűtlenül sok számolgatással és centizéssel kell bajlódnia, ha bele akar férni a környezetvédelmileg előírt fejadagba.
Ehelyett szerintünk ildomosabb teljes növényi alapú diétát követni, előnyben részesítve a kevesebb csomagolást, illetve a nem túl messziről érkező élelmiszereket – ha már késznek érezzük magunkat erre. Egyszerűség, kevesebb probléma, több boldogság.
Végezetül az összefoglalóban ki is tér arra az írás, hogy „óriási kreativitást, feszült tudatosságot, alapos tervezést és mértéktartást igényelne” ez az étrend – mi ezzel némiképp vitatkozva úgy gondoljuk, hogy minden új szokás idővel automatikussá, rutinná tud válni, és nem érdemes tartani a változástól – főleg, mivel mindenki nyer vele!
Cikk: https://telex.hu/…/kiprobaltuk-milyen-lesz-a-jovoben…
És végül egy innovatív téma: a gombabőr.
„Látszólag kevés károsabb alapanyag van ma a divatiparban a marhabőrnél. Akár a vízhiányra, akár a globális felmelegedésre, akár az eutrofizációra, akár az abiotikus erőforrások kimerítésére gyakorolt hatását vizsgáljuk, a marhabőr mindig az élbolyban végez (a selyemmel szorosan a nyomában). Nagy szükség van hát helyettesítő termékekre. Ezért született meg a vegan leather, az állatmentes bőr koncepciója.”
A Qubit cikkében megismerkedhetünk az alternatív bőrök problémájával – sokszor hallottuk közszájon forogni, hogy egy rövid idő alatt tönkremenő műbőr cipő „biztosan károsabb a környezetre”, mint egy tartós bőr lábbeli, ez azonban egy összetett kérdés, mivel a környezeti hatás az állatok tartásától és a bőrcserzés mikéntjétől is függ, az etikai vonatkozásról nem is beszélve.
A cikk szerint a „szintetikus bőr környezetterhelése csupán harmada a valódi marhabőrének”, ám harmadik megoldásként a gombából készülő alternatívákat kínálják fel, amely üdvös irány lehet, és őszintén reméljük, hogy kezdeti gyerekcipőjéből kilép a nagybetűs piacra, sok állat életét mentve meg ezzel.
